Bővebb ismertető
75. Evi Jubileumi Kiadvány
ELŐSZÓ
A mezőgazdasági kutatás szükségessége - a Nyírség különleges éghajlati és talajviszonyaira - a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara keretében fogalmazódott meg, és- 1927-ben Nyíregyháza város támogatásával létrehozta a Homokkísérleti Gazdaságot.
A ma is meglévő homokjavító vetésforgó kísérleteket Westsik Vilmos 1929-ben állította be országosan is elsőként vizsgálva homoktalajon a parlagoltatás, szalma-, istálló- és zöldtrágyázás, valamint a műtrágyázás talajtermékenységre gyakorolt hatását. Munkásságának eredményeiről igen gazdag szakirodalmi tevékenysége tanúskodik, tanfolyamokat és bemutatókat tartott a gazdaközönség számára.
A megyében folyó nemesítői tevékenység kezdete (1929) Teichmann Vilmos nevéhez fűződik. Megalapozója volt a hazai burgonyanemesítésnek, munkássága révén országosan is ismert burgonyafajták jöttek létre. A tájtermesztés adta lehetőséget felismerve, eredményes tevékenységet folytatott a rozs, homoki lucerna, szöszösbükköny, napraforgó és fehérvirágú csillagfürt nemesítése terén is. Nevéhez fűződik a Kisvárdai Növénynemesítő Telep megszervezése.
A savanyú homoktalajok speciális növényének, a sárgavirágú édes csillagfürt nemesítése és termesztéstechnológiájának kutatása (1948) Németh György nevéhez kapcsolódik.
A fennállásának 75. évfordulóját ünneplő Debreceni Egyetem ATC Nyíregyházi Kutató Központ korábbi jogelődje, Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet néven 1955-ben jött létre a megyében már működő kutatótelepek összevonásával. Munkájának gerincét a tájjellegnek megfelelő szántóföldi növények nemesítése, a gyümölcstermesztés telepítéstechnikai és trágyázási módszereinek kutatása, a homok- és kötött talajok agrotechnikai eljárásainak kidolgozása, termelésfejlesztés és szaktanácsadás képezte. Az intézetfejlesztés dinamikus időszaka a hatvanas évek közepén kezdődött, amikor 1965-ben új intézeti központ épült laboratóriumokkal, üvegházzal, tárolókkal és feldolgozó épületekkel.