kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Aujeszky László - Debreceni Szemle [antikvár]
 
Kapaszkodókat keresünk múltban és jelenben, hogy okos és érett felnőtté nevelhessük alig megszületett demokráciánkat. Fel kell hát mutatnunk a múltból mindazt a hagyományt, amelyre egy város, egy nemzet polgári és morális arculata épülhet. Támogatnunk kell a jelen minden értékét, amely az emberi alkotómunka szülötte, és amely nemcsak reményt ad a jövőhöz, hanem példát is a mának. Ezért támasztjuk fel újra Debrecen szabad királyi várossá válásának 300. évfordulója alkalmából a Debreceni...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4580 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Kapaszkodókat keresünk múltban és jelenben, hogy okos és érett felnőtté nevelhessük alig megszületett demokráciánkat. Fel kell hát mutatnunk a múltból mindazt a hagyományt, amelyre egy város, egy nemzet polgári és morális arculata épülhet. Támogatnunk kell a jelen minden értékét, amely az emberi alkotómunka szülötte, és amely nemcsak reményt ad a jövőhöz, hanem példát is a mának. Ezért támasztjuk fel újra Debrecen szabad királyi várossá válásának 300. évfordulója alkalmából a Debreceni Szemlét. Több periodika viselte már ezt a nevet, de mi most csak egyre gondolunk példaként, ideálként, az 1927 és 1944 között megjelent tudományos folyóiratra. Miért erre? Mert célja volt - Magoss György polgármester szavaival - bekapcsolódni a nemzetépítő munkába, hordani a követ a magyar nemzeti műveltség nagynak, szépnek elgondolt templomához. Azért tekintjük példának a Milleker-Hankiss-féle folyóiratot, mert képes volt arra, hogy Debrecen is a kor európai tudományosságának szintjén legyen jelen a magyar és az egyetemes szellemi életben. Megvalósította azt a teljességigényt, amely a társadalom- és a természettudományokat azonos értékűnek tekintve igyekezett azokat a magyar értelmiség világképébe beépíteni. És példa lehet azért is, mert képes volt itt Debrecenben olyan műhelyt teremteni, amely idekötött jelentős részt az ország szellemi erőiből, ugyanakkor mégis Debrecen valódi értékeit mutatta fel, mint a magyar szellem és kultúra építőköveit.
Aujeszky László művei
Bakucz József művei
Barta János művei
Berényi Dénes művei
Bókay Zoltán művei
Csörsz Károly művei
Csűry Bálint művei
Dávid Lajos művei
Dávidházy Kálmán művei
Flachbart Ernő művei
Gaál István művei
Gulyás Pál művei
Györffy István művei
Győry János művei
Haász Imre művei
Hamvas Béla művei
Hevessy József művei
Honti János művei
Hüttl Tivadar művei
Jeszenszky Sándor művei
Juhász Géza művei
Klebelsberg Kunó művei
Kubacska András művei
Magyary Zoltán művei
Makkai Sándor művei
Márton Béla művei
Martonyi János művei
Máthé Imre művei
Milleker Rezső művei
Molnár Pál művei
A szerzőről
Móricz Zsigmond művei
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.)

Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.

Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.

1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.

Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.

1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.

Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Németh Antal művei
Nizsalovszky Endre művei
Oláh Gábor művei
Palotay Gertrud művei
Ravasz László művei
Sághy Ferenc művei
Sajó Károly művei
Soó Rezső művei
Szabó Árpád művei
Szűcs Sándor művei
Tankó Béla művei
Tittes György művei
Tóth Béla művei
Varga László művei
Varga Mária művei
A szerzőről
Varga Zoltán művei
Dr. Varga Zoltán (1935–) évtizedekig pszichoterapeutaként dolgozott a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.

Több évtizedes tapasztalatait a versenyszféra világában, egy ugyancsak „zárt rendszerben” sikerült„értékesítenie”, jelenleg is személyügyi tanácsadóként dolgozik.
Az Athenaeum Kiadónál megjelent művei:
Szinán építész dühösen dobbantott - Hatalomról, emberi kapcsolatokról (2010)
A szerző kiadónál megjelent művei:
Szinán építész dühösen dobbantott - Hatalomról, emberi kapcsolatokról
Zoltai Lajos művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet