Dél-dunántúli Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés 2009 [antikvár]

Módszertan A regionális ifjúsági helyzetelemzés alapját az Ifjúság 2008 országos kutatás másodelemzése adja. Ez a kutatás nemcsak országos, de régiós szinten is reprezentatív, sok témakört érint, így pótolhatatlan adatokkal szolgál a 15-29 éves korosztályról. Ezt kiegészítendő gyűjtöttünk még adatokat, statisztikákat és elemzéseket az ifjúsági korosztállyal kapcsolatban. Ezek a források nagyrészt a Központi Statisztikai Hivatal régiós és országos kimutatásai, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium jelentései és statisztikái. Nélkülözhetetlen információkkal szolgált a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ és természetesen a MOBILITÁS Országos Ifjúsági Szolgálat saját adataival és pályázati statisztikáival. A másodelemzéseknél többnyire 2005 utáni adatokat igyekeztünk figyelembe venni, hiszen az is szempont volt, hogy az előző, 2005-ben megjelent regionális ifjúsági helyzetelemzéshez képest milyen változások, elmozdulások tapasztalhatóak a korosztályra vonatkozóan. Szükségesnek éreztük a másodelemzéseket kiegészíteni két regionális kutatással, mely valós helyzetképet adhat a számunkra fontos szempontok szerint, úgymint a fiatalok egészségi, közösségi és közéleti helyzete, ifjúságszakmai intézményrendszer, szolgáltatások és ifjúsági források helyzetképe. Ez két, módszertanilag eltérő vizsgálatot jelentett: egy kvalitatív fókuszcsoportos interjúsorozatot, és egy kvantitatív, önkitöltős kérdőíves adatfelvételt. A fókuszcsoportos vizsgálat célja az volt, hogy megkísérelje felmérni a régió lakosságmegtartó erejét, és képet kapjon a fiatalok életminőség-értelmezéséről. A Dél-dunántúli régió hat helyszínén (megyénként 2-2 településen) készítettünk fókuszcsoportos interjúkat az ifjúság körében. Az ezekben résztvevő fiatalok válogatásánál elsődleges szempont volt, hogy minden csoport nemre és korösszetételre vonatkozóan vegyes legyen, továbbá minden településtípust képviseljenek. A csoportok nagysága változó volt, attól függően, hogy a kiválogatott fiatalok közül mennyien jöttek el ténylegesen a beszélgetésre: a vizsgálatban az ideálisnak tekintett 15 főnél részt vettek sokkal kisebb (5-6 fős) csoportok is, de a legtöbb csoport 10-15 fős volt.Településtípus szerinti torzulás csak a pécsi csoportnál nehezítette a többi csoporttal való összehasonlítást, itt ugyanis zömmel Pécsett élő fiatalok jöttek el és a környékbeli falvak nem kaptak képviseletet. Az interjúk hossza átlagosan másfél-két órás volt. A fókuszcsoportos interjú vezérfonalát alkotó kérdéssor összeállítását a Mobilitás DDRISZi munkatársai a PTE BTK Szociológiai Tanszékének MA szociológia szakos hallgatóinak aktív közreműködésével végezték, és a csoportos interjúk moderátorai is a hallgatók voltak. A hallgatói csoport szakmai vezetője Péntek Eszter, a Szociológia Tanszék oktatója volt. A kérdőíves kutatás céljai között szerepelt annak feltérképezése, hogy a kérdőívet kitöltő települési önkormányzatok milyen módon támogatják a településükön élő fiatalokat, mennyire működnek együtt az ifjúsági korosztály közösségeivel, illetve maguk a közösségek milyen módon járulnak hozzá a település életéhez. A vizsgálat tárgyát képezte még, hogy az önkormányzatok mekkora hangsúlyt fektetnek