Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből [antikvár]

Bevezető A cigánykérdés üggyé, megoldandó feladattá Magyarországon az 1950-es évek közepén vált. Az adatgyűjtést követő politikai döntéseket' a hatályos tanácstörvények^ (1950. évi 1. törvény, 1954. évi X. törvény, 1971. évi I. törvény) alapján a gyakorlatban a helyi és a területi közigazgatási szervek, a községi, járási, városi és megyei tanácsok hajtották végre. Az 1950. június 15-én megalakult Baranya megyei Tanács és végrehajtó bizottsága, a neki közvetlen alárendeltségben működő szakmai osztályok (szakigazgatási szervek) a cigánykérdés megoldásával 1957-töl kezdődően, először csak érintőlegesen, majd a cigánykérdés megoldandó üggyé válásával meghatározott időszakokban visszatérően a tanácsrendszer fennállásának végéig, 1990 októberéig foglalkoztak. A megoldásra váró feladatok közül fontosabbak a letelepedés, a cigánytelepek megszüntetése, a lakásgondok megoldása, az egészségügyi és a szociális kérdések általában, a munkavállalás kérdése, a közbiztonság, az iskoláztatás voltak. Kötetünkben elsősorban a Baranya megyei Tanács és keretei között működött testületek (végrehajtó bizottság, az Egészségügyi és Szociális Bizottság, illetve annak cigányügyi albizottsága, a Cigányügyi Koordinációs Bizottság) iratait, előterjesztéseket, munkaterveket, beszámolókat, jelentéseket, statisztikákat és ezek nyomán keletkezett határozatokat mutatjuk be testületenként. Időrendet csak e fejezeteken belül alkalmazunk. A testületi anyagok közül valamennyit közöljük, kivételt a Cigányügyi Koordinációs Bizottság iratai képeznek. Ezek sokasága és viszonylagos egysíkúsága csak válogatás után közölhetők. Válogatás után a legfontosabb témákkal foglalkozókat, illetve az új mondanivalóval rendelkezőket adjuk közre. Az egyes osztályok, szakigazgatási szervek azon iratai közül csak azok kaptak helyet a kötetben, amelyek a testületek döntései előkészítését végezték. A központi szervek által kitűzött feladatok végrehajtását tartalmazó iratok kötetünkben nem szerepelnek. A kötet szerkezetét az iratképzök: testületek, szakmai osztályok, illetve iratmegörzök szerint határoztuk meg. Előfordul így^hogy a tanácsülésre történt előterjesztés a végrehajtó bizottság üléseinek anyagában vagy az előterjesztő szakigazgatási szerv anyagában található. Az ilyen esetek száma azonban nem nagy, az iratjegyzékből ez a tény könnyen megállapítható. A forráskiadvány 1^9-ig terjedő számozott iratot tartalmaz. Amennyiben a bemutatott ügyhöz több irat is tartozik (pl. tanácsülési jegyzőkönyv, előterjesztés, kiegészítés), ebben az esetben a római számot betűjellel is elláttuk. Minden egyes sorszámmal ellátott forrás az alábbiak szerint található meg a kötetben: keletkezési idő, az iratképző által meghatározott iktatószám, illetve tárgykör. A tanács és a végrehajtó bizottsági ülések jegyzökönyvei eseté- MSZMP Politikai Bizoltságának Központi Vezetősége. 1961. június 20. 2/1965. (II. I8.)ÉM-PM számú együttes rendelet a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról. 1016/1979. (VII.12) sz. minisztertanácsi határozat a cigány lakosság helyzetének javításával kapcsolatos további feladatokról. 1950. évi 1. törvény a helyi tanácsokról; 1954. évi X. törvény a tanácsokról: 1971. évi I. törvény a tanácsokról.