Dunapataj a 19-20. században [antikvár]

Szerkesztői előszó Az elmúlt tíz évben örvendetes módon több könyv is napvilágot látott Dunapataj történelmével kapcsolatban. Ezeknek a könyveknek a sorát gyarapítja e kötet is, ami a 19. és a 20. századi Dunapataj történetét és néprajzát mutatja be. Ez az első olyan többszerzős tanulmánykötet, amelynek szerzői patajiak, Patajról elszármazottak. Ez a vállalkozás mutatja azt is, hogy van szellemi potenciál településünkön egy ilyen könyv elkészítéséhez. E könyvben több önálló tanulmányt találhat az Olvasó, amit a kiadói és szerkesztői munka sűrített egy kötetbe. Mindegyik írás önállóan is megállja a helyét, de itt egybefogja őket a hely és az időkeret: Dunapataj a 19-20. században. Azért esett a választásunk e két évszázadra, mivel közvetlen közelségben vannak, megragadhatók, személyes élményeink is vannak róla, és jelentősen befolyásolták mindany-nyíunk életét. Még az oly távolinak tűnő 19. század is jelen van életünkben: például Patajt a mai napig e század elején épült hivatali épületből irányítják, az egyesületi hagyomány is e századba vezethető vissza, és e század végén állított Kossuth-szobornál ünnepeljük nemzeti ünnepünket. Toldi Lóránt nagyívű, alaposan összeszedett, levéltári adatokra épülő írása képezi e kötet gerincét. Munkája Dunapataj történelmének egy olyan periódusát veszi vizsgálat alá, ami jelentős hatással volt az elkövetkezendő száz évre. Tanulmányából több dolgot is érdemes kiemelni: ilyen például Pataj 48-as szereplése és annak utóhatásai, a 19. század második felének zajos politikai csatározásai, Pataj átalakulása mezővárosból községgé és végül 1919 előzményei és eseményei. Az emlékezet helye címmel az 1919-es emlékmű történetét és ezzel együtt 1919 emlékezetének alakulását mutatja be röviden Schill Tamás, a könyv szerkesztője. Az 1919-es események és annak pataji vonatkozásai számos helyen előfordulnak a kötetben. Ennek az is oka, hogy soha nem érte még akkora trauma településünket saját területén belül, mint 1919-ben. Másrészt mert hisszük azt, hogy a pataji 1919-nek megkülönböztető szerepe van, kiemeli Patajt a többi község közül. Az első világháború száz éves évfordulójának közepén járunk. Ez volt az első nagy háború, ami nemcsak óriási méretű pusztításával, hanem kulturális vonatkozásaival is hatással volt életünkre. A világháború patajiak életére gyakorolt hatását és emlékét mutatja be sokrétűen tanulmányában dr. Rákóczy Rozália. Az általa közölt paraszti írások arra is világosan rámutatnak, hogy az írás a dunapataj i parasztságon belül élő dolog volt, s ez utal a lakosság műveltségi szintjére is. A feldolgozásra került két évszázad alatt a helyi életet a mindenkori helybeli közigazgatás irányította. A helyi és az országot irányító hatalom viszonyulását, a mindenkori települési vezetés jogállását mutatja be dr. Botykai János összefoglalás igényével készült írása. A rendszerváltás környékén kialakult szabadabb légkörben született meg 1989 februárjában a község lapja, a Pataji Hírlap. Az újság bő negyedszázados történetét Szabó Zsigmond, a Pataji Hírlap azóta elhunyt főszerkesztője írta meg. A rendszerváltás óta eltelt legutóbbi két és fél évtizedet, a jelenkornak nevezett történelmi időszakot az események tényszerű felsorolásával mutatjuk be krónikánkban. A tanulságok levonása, a mélyrehatóbb elemzések és persze a további kutatások az utókorra várnak. Ez a fejezetrész sajtóanyagra, főleg a helyben készült Pataji Hírlap híranyagára