Dunaszerdahely [antikvár]

'¦'iif íil mi' i'l 1 !i wfmmm \\ Az emberek többsége céltalanul barangolva próbál ízelítőt kapni egy-egy település és környéke természeti, tárgyi, építészeti értékeiből. Van azonban, aki úgy érzi, érdemesebb lenne módszeresebben is megismerkedni hazánk eme (ősi) darabkájával, régi korokat idéző házaival, modern épületeivel, műemlékeivel, köztéri szobraival; ő célszerűen választja meg sétája útvonalát. Ehhez nyújthat - reményeink szerint - segítséget ez a képeskönyv is, mely 43 képben ecseteli városunk hangulatát, és kíván eligazodást nyújtani a város szépségeire, érdekességeire rácsodálkozni vágyóknak. Dunaszerdahely város a közel 120 ezer lelket számláló Dunaszerdahelyi járás székhelye, Csallóköz kulturális és gazdasági központja, a Szlovákiában élő magyarság fellegvára. Lakóinak száma 23 000. A Csallóköz szívében fekvő Dunaszerdahely ősrégi település. Mivel fontos kereskedelmi útvonalak és azok kereszteződése mentén feküdt, mindvégig élénk és forgalmas hely, kereskedelemi gócpont volt. Ma is az, és reméljük, még sokáig így is lesz. Létezése óta különböző népek lakták, számos birodalom része volt. A mai város helyén egykoron létezett ősi telephelyről tesznek tanúbizonyságot a város határában fehárt, az i.e. 1300-as évekből származó legelső történelmi emlékek, kő- és bronzkori régészeti leletek. Ettől az időtől kezdve ezen a helyen - egymást fokozatosan váltva - több törzs és népcsoport is letelepedett. Mindezekről a vaskorszak leletei, ill. az időszámításunk utáni első századból származó római kori leletek tanúskodnak. A népvándorlás századai is hagytak emlékeket a város határában A város jövőbeni fejlődésének meghatározó tényezője a magyar törzsek bejövetele (896) és majdani letelepedése volt ezen a vidéken. Ez a tény e vidék sorsát több mint egy évezredre meghatározta. Ma is többségében magyar ajkú a város és széles környéke. A magyar állam megalakulása után (Kr. u. 1000) a város közigazgatásilag annak részévé vált. A megyei közigazgatási rendszer létrejötte után (1918-ig) Pozsony vármegyéhez tartozott. Az önálló magyar állam megszűnése után a Habsburg-birodalom, majd az Osztrák-Magyar Monarchia részévé lett. A Csehszlovák Köztársaság 1918-ban történt megalakulásakor az új államhoz csatolták. 1938 és 1945 között Magyarország, 1945-ben megint a Csehszlovák Köztársaság, 1993. január l-jétől pedig a Szlovák Köztársaság része. A mai város négy, régente különálló, szorosan egymás mellett fekvő helység: a szigorú értelemben vett Szerdahely, továbbá Üjfalu (Pókatelke vagy Pókafölde, később Tótújfalu), Nemesszeg és Előtejed 1854-ben történt egyesítésével keletkezett Dunaszerdahely mezőváros elnevezéssel; 1886-ban a nagyközség névvel illették meg; 1960-ban újfent várossá nyilvánították. Nevének további megjelenési formái: 1254-55-ben Syridahel, 1270-ben Zeredahel, 1358-ban Zredahel, 1786-ban Szerdahel, 1920-tól Dunajská Streda(Dunaszerdahely). Szerdahely neve első privilégiuma révén keletkezett, vagyis hogy ezen a helyen, szerdai napokon vásárokat tarthattak és tartottak. A későbbi időkben a hetivásárok napja péntekre tolódott. A szocializmus éveiben felépültek a lakótelepek egyhangú par világhírű építész Makovecz Imre tervei alapján. A városközpon kávézókkal és szökőkutakkal. A város színes kulturális-társasági életet él. A széles körben ismert rendezvények közé tartozik például az áprilisban szervezett Dunaszerdahelyi Zenei Napok, május első hetében a Duna Menti Tavasz (országos verseny a gyermek bábosok, a színjátszók és az irodalmi színpadok részére), augusztusban a Nyárbúcsúztató zenei és folklór rendezvény és a novemberi folklór esemény. Évente szeptember végén kerül megrendezésre a hagyományos 4 napos Csallóközi vásár gazdag programmal. A művészeti kiállítások kedvelői is megtalálják a lehetőségeket. A városban három galéria is működik - a Csallóközi Múzeum kiállítóterme, a Kortárs Magyar Művészek Galériája, ill. az ART-MA Galéria. ikkal. Az 1995. évben elkezdődött a város új arculatának kialakítása a ínyerte régies jellegét színesre meszelt homlokzatú házaival, a hangulatos Dr. Zsigmond Tibor