Bővebb ismertető
Dankó ImreDurkó Antal élete és munkásságaÚgy gondolom, hogy érdemes néhány szóban ennek az életrajznak a történetéről is szólnom. Annak idején, 1990 körül, sok találgatásra és vitára adott alkalmat annak eldöntése, hogy mikor, milyen dátumhoz kötötten emlékezzünk meg, nem is annyira Durkó Antalról, mint inkább a békési múzeumról, amelyről mindenki tudta, hogy Durkó Antal alkotása, és hogy azokban az években olyan jubileuma van a múzeumnak, amelyet illő megünnepelni. A vita, amelynek során több dátum is szerepelt, úgy dőlt el, hogy Durkó Antal szülővárosában, Békésen való munkába állása (1922) 70. évfordulójához kötve emlékezünk meg Durkó Antalról és természetesen a múzeumról is, amelyről 1988-ban, fennállása ötvenedik évfordulóján, talánrtúlságosan is kevés szó esett. így került aztán sor 1992. október 30-án a Durkó Antal Emlékünnepségre, amelynek során Szabó Ferenc történész, akkori megyei múzeumigazgató beszédével lelepleztük a "Nagyház" falán Durkó Antal emléktábláját, továbbá egy emlékülés keretében méltattuk Durkó Antal életét és munkásságát; kiemelten múzeumszervező-múzeumalapító tevékenységét.1 Ebből az alkalomból írta meg B. Szűcs Irén a békési múzeum történetét, ami a Békési Téka 6. számaként meg is jelent.2 Viszont megíratlan, illetve kiadatlan maradt Durkó Antal életrajza; élet- és pályarajz helyett azzal az előadással kellett beérnünk, ami az említett emlékülésen elhangzott. De nem sokáig, mert a következő évben, 1993-ban, a Békési Városi Könyvtár hasonmás kiadásban újra megjelentette a Durkó Antal főművének tekinthető Békés nagyközség története című munkáját, amihez utószóként Szabó Ferenc Durkó Antal