Egerszegi évszázadok [antikvár]

ELŐSZÓ Zalaegerszeg Megyei Jogú Város 2015-ben ünnepelte 1885-ös rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 130 éves évfordulóját, 2017-ben pedig Zalaegerszeg első, 1247-es írásos említésének 770. évfordulója ad alkalmat a visszatekintésre. „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn" - hangzik Széchenyi István intelme, akinek szavai különösen aktuálisak napjainkban. Szerencsés generáció a miénk, hiszen egyszerre két kerek évszám megünneplésének is tanúi lehetünk. Az emlékezés és az ünneplés lehetősége azonban komoly feladatot is ró ránk, ahogy arra a „legnagyobb magyar" is figyelmeztet. 2015. június 10-én hasonló gondolatok jegyében, tudományos konferencia keretében elevenítettük fel Zalaegerszeg történetének egy-egy fontosabb fejezetét a középkortól az 1949-es választásig, helytörténészeink munkáit pedig mostantól már kötet formájában is tanulmányozhatja az olvasó. A könyv különlegessége, hogy a több évszázadot felölelő tanulmányanyag nem egyfajta monoton utat jár be pusztán a fontosabb évszámokat, mint állomásokat segítségül véve, hanem egy-egy érdekes témán keresztül szemléli és mutatja be a választott korszak helytörténeti érdekességeit, szereplőit, viszonyait. Bár a kötet értelemszerűen nem foglalhatja magába a város történetének egészét az első emléktől a legújabb korig, a kronológia mentén taglalt, gondosan válogatott témakörök együttese mégis a teljesség érzésével ajándékozza meg az olvasót. Milyen képet mutatott a mezőváros Zalaegerszeg, milyen kapcsolat fűzte a veszprémi püspökséghez, hogyan alakult ki a sokáig csak pecséteken használatos, ma Mária Magdolna alakját őrző címer, kik formálták a város közéletét egy-egy korszakban? Hogyan épült fel a városképet ma is alapjaiban meghatározó, szintén Mária Magdolna nevét viselő plébániatemplom, amelynek helyén már a város első írásos említésekor is kápolna állt, milyen út vezetett a várossá válásig, hogyan álltak helyt honvédjeink Erdélyben és milyen légi harcokat élt át a háború sújtotta város? A kötetből e kérdések mellett az egykori végrendeletek alapján választ kapunk arra is, hogyan éltek elődeink a 18-19. században, milyen már-már elfeledett ruhadarabokat viseltek, milyen lakberendezési és használati tárgyak gazdagították otthonaikat. A kötet zárásaként pedig három egymást követő választás zalaegerszegi vonatkozásaiban tudhatunk meg részleteket arról, hogyan sodródott Magyarország fokozatosan a kommunista diktatúra karjaiba. A szerzők az alapos kutatómunkával előkészített és szakmai elhivatottsággal összeállított kötettel már helyt adtak Széchenyi István hivatkozott intelmének.