Egy fürdőváros születése - Hévíz története 6. [antikvár]

A rendszerváltás évei (1990-1992) 1.) A politikai és közigazgatási rendszer változása A szocialista országok Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár 1985 márciusi hatalomra kerülésével kezdődő mélyreható gazdasági és politikai változásai fokozatosan vezettek odáig a Varsói Szerződés illetve a KGST által összetartott táborban, hogy 1989/90-re Közép-Európában majd, pár éwel később a Szovjetunóban is megdőlt (összeomlott) a szocialista (kommunista) rendszer. Magyarországon a politikai változások elsö - akkor még egyértelműen a szocialista rendszeren belüli - „kézzel fogható" bizonyítéka az 1985. június 8-án megtartott országgyűlési és tanácsi választások voltak, ahol az addig megszokott szavazások helyett már legalább két jelöltből lehetett választani az állampolgároknak. 1986-ban már nagy nyilvánosságot kaphatott a hévízi „Giulio-bár ügye", amikor a megyei pártbizottság titkára fiának 1985-ben jogtalanul, építési engedélyt adott ki a Hévízi Tanács, a tó véderdejében egy bár építésére. A bárt 1986-ban le kellett bontani, a hévízi tanácstitkárt elbocsátották, a megyei pártbizottság titkárát pedig nyugdíjba küldték. A Tanácsnak egyre fontosabb feladatává vált a nyilvánosság szükségességének hangoztatása, a lakosság, ezen belül az értelmiség mind nagyobb bevonása a helyi közéletbe. A Hévízi Tanács 1987. augusztus 13-án tűzte napirendre „Az értelmiség helyzete, részvétele a községpolitikai feladatok megoldásúban" című előterjesztést, mondván „az értelmiség hivatali tevékenységével, közéleti szereplésével segitse a szocialista társadalmi tudat és erkölcs kedvező alakulását." Ennek érdekében a Tanács VB határozatot hozott, hogy Hévízen létre kell hozni az értelmiségiek klubját, melynek programját az MSZMP Nagyközségi Bizottságával egyeztetve kell kialakítani. 1987-ben 348 értelmiségiként számon tartott fő lakott Hévízen. Ez a lakosság 6,1%-a volt. Ebből 105 fő (38,2%) voh párttag.' A televíziós kábelrendszer kiépülésével a Tanács tervbe vett egy helyi TV stúdió kialakítását is, helyi műsorok készítését a nyilvánosság biztosítása érdekében, melyhez felajánlotta segítségét a már működő Keszthelyi TV. „Egy helyi műsorsugárzás nagy jelentőségű lenne a település életében, sőt az ide látogató vendégeknek is széleskörű tájékoztatást nyújtana." - állt az ügy mellé Papp László tanácselnök. Kenesei Zoltán az MSZMP helyi titkára azonban nem támogatta a nyilvánosságnak ezt a „liberalizálódó" változatát.^ A további politikai változtatások szükségességét 1988 tavaszán már belátta az MSZMP legfelsőbb vezetése is. Az MSZMP 1988. május 20-22-én tartott országos pártértekezlete Grósz Arára/y/választotta az MSZMP főtitkárává, a nehezen, de még működő szocialista politikai és gazdasági rendszer megmentésére. A Hévízi Nagyközségi Tanács VB is elkészítette a Grósz Károly által meghirdetett kibontakozási program helyi „adaptációját", a cselekvési programot, szorgalmazva a lakosság öntevékeny kezdeményezéseit, egyesületek létrehozását.^ Dr. Arató Imre VB titkár javasoha, hogy egy, havonta megjelenő újság kiadására, szerkesztésére hozzanak létre egy bizottságot, a lakosság jobb tájékoztatása érdekében, valamint javasolta az eddig évente egyszer tartott falugyűlések gyakoribbá tételét.'' 1987-től a szocializmust reformokkal átmenteni akaró MSZMP, az egyetlen hivatalos pórt mellett sorban alakultak az országban a radikálisabb politikai változásokat követelő szervezetek, szövetségek. Pártok szervezését ekkor az alkotmány még nem engedte meg. 1987. szeptember 27-én c „Lakitelki találkozón" mega\aku\ a Magyar Demokrata Fórum, 1988. március 30-án a Fiafal Demokraták Szövetsége, majd kezdtek újjáéledni az 1948-ban elsorvasztott, majd megszűnő pártok, a Független Kisgazdapárt (FKgP), a Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP). Megalakult az addig Szabad Kezdeményezések Hálózata néven működő Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ).