Bővebb ismertető
ELŐSZÓKUTATÓ GYŰJTŐ ÉS KOREOGRÁFUSTisztulnak lassan Debrecen szellemi életének XX. századi horizontjai. Sok példára hivatkozhatnék; de csak néhányat említek. Mindenekelőtt Bakó Endre és Bényei Miklós egész munkásságát, valamint az Irodalmi Múzeum két nagyszerű kiadványát, a Csokonai Kör történetét és Oláh Gábor naplóját. (Csupán megemlítem, hogy a sorból még olyan értékek hiányoznak, mint Sőregi János kéziratos - hibái ellenére is rendkívül értékes - naplói Debrecen II. világháborús időszakáról, vagy Holló Lászlóról, illetve Pálfy József és Balassa Sándor kéziratos naplói a debreceni sajtó történetéről, nem is beszélve Koczog Ákos 1956-os naplójáról, de más példákat is hozhatnék.)Most a horizont tovább tisztul. Solymos József - egy hűséges tanítvány - könyvet állított össze Varga Gyuláról, aki az újraéledő magyar néptánc mozgalom egyik-talán legjelentősebb debreceni úttörője, vezetője, koreográfusa volt. Mellette kitűnő népművelő, tanár, muzeológus, néprajzkutató. Bizonyára nem hiba nélküli ember (ezt ismétlődő konfliktusai is mutatják), - de mint koreográfus, népraj-zi gyűjtő és néptáncegyüttesek vezetője, vastag betűkkel írta be nevét a magyar néptáncmozgalom történetébe, nemcsak a debreceniébe.Ez a kötet személyes vallomásait adja közre. Egy vele készült nagyobb interjú, néhány adattal, dokumentummal, volt táncosai, kollégái visszaemlékezéseivel és a róla írott nekrológgal. Sok mindennel lehetne ezeket is kiegészíteni. A közölt írások nem csupán érdekes korképek, de fontos adalékul szolgálnak Debrecen kulturális életéhez, az 1950-80 közötti évek debreceni szellemi valóságához.Ki is volt Varga GyiJa? Olyan szakember, aki egyesítette magában az elméleti tudást, felkészültséget, és a gyakorlati érzéket, valamint a pedagógiai hátteret, így fordulhatott elő, hogy amikor meg kellett válnia a Debreceni Népi Együttestől-az országos és nemzetközi sikerek sorozata után - kezébe vette a Hajdú Néptáncegyüttest és abból nemzetközi rangú művészeti csoportot formált. Az együttes sorra nyerte el a Kiváló" címet, sikert sikerre halmozott hazánkban csakúgy, mint külföldön. (A kötet a hangsúlyt Varga Gyula személyes sorsára, táncművészeti munkásságára helyezi.) Pedig a meáter sorsa a tanítványok teljesítményének is függvénye. Varga Gyulát emberként, tudósként, gyűjtőként, koreográfusként, táncosként mindenekelőtt a falu érdekelte. Már csak származása révén is. Sokat tett Kismarja és Konyár tárgyi és szellemi néprajzának feltárásáért, megismertetéséért. Tanított a KLTE néprajzi tanszékén és megszerezte a kandidátusi fokozatot is. Alkotószellemű volt. Kutató, gyűjtő, újrateremtő. így is kell őt számon tartanunk. Ezt meg kell tennünk.