Egy kísérlet problémái [antikvár]

Az általános művelődési központok koordinálását végző bizottság munkájában, mely feladatát az érintett intézetekkel érdemi munkamegosztásban kívánta megoldani, részt vesz a Népművelési Intézet az OPI, az OTSH és az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központja is. Ez utóbbitól kaptam, 1984. március 15-én, öthónapos munkafeladatként a kiemelt intézmények meglátogatását, munkájuk, helyzetük, problémáik áttekintését. A helyzetjelentés elkészítésében nem támaszkodhattam másra, mint a magam - a körülményekből következően: igencsak korlátozott - személyes tapasztalataira, a korában elkészült, publikus vagy az adott intézményben őrzött dokumentumokra, az általam készített 26 magnetofonos interjúra, valamint esetenként az intézmények segítőkész munkatársainak (nem mindig objektív) adatszlgáltatására. A leírtak tehát személyes (helyenként nyilván felületes) véleményemet tükrözik. E személyes vélemény, ha nem is lép fel a tévedhetetlenség igényével, mindenképpen kisérletet tesz a feltárt (igazságosabb lenne azt írni: szembeszökően feltáruló9 problémák általánosító értelmezésére. Ez az értelmezés azonban nem több hippotézisnél. Nem is lehet több, hiszen az adatok ehhez túlságosan is hiányosak, s ezt meghaladni nemcsak több idő szükségeltetett volna, de elsősorban alapvetően fontos prboémák és összefüggések már előzetesen bevégzett elméleti végiggondolása ésempirikus kutatása is. A hipotézis azonban ennek ellenére tétovázások nélkül, határozottan fogalmaz. Hiába lett az integráció egész rendszerének célja az erőforrások koncentrálása, az egyes településeken meglévő hátrányokat és hiányokat felszámolni nem tudja. Másrészről, az uj szervezeti formában bizonyos feltételek megteremtése és fenntartása kialakíthatja a differenciált személyiségfejlesztés intézményi feltételeit.