Egy színházalapítás viszontagságai [antikvár]

HOSSZÚ AZ ÚT A SZÍNHÁZALAPÍTÁSBANMost kapok észbe: már húszéves az udvarhelyi színház? S akkor eszmélek rá a két évtizede történt színházalapítás eseményeire, amikor Merő Béla tudomásomra hozta az alapításról szóló kötetének kiadását. Nem kis vállalkozás, mondhatni merész, vakmerő kezdeményezés. Kerek évfordulók kapcsán, általában, a színházintézmények kiadnak egy jubileumi emlékkönyvet, kötetet, megünneplik az eseményt, gálaesttel, vendégjátékokkal, saját bemutatóval. Ilyenkor mindenki nagyon ügyes, minden nagyon jó, mindenki meg van elégedve. Ám, ritkábban olvasható az érintettek tollából fakadó emlékkiadvány, amiből a kulisszatitkokat is megtudhatja az olvasó. Merő Béla jelen kötete betekintést nyújt egy székelyföldi kisváros színházalapítása körüli bonyodalmakba, a művelődési élet (leszűkítve: színházi élet) működésének politikai vonzatú machinációiba, mivel a '89-es rendszerváltás nem hozta meg a kulturális élet teljeskörű felszabadulását, hanem, sokkal fájdalmasabb, megőrizte alárendeltségét, kiszolgáltatottságát a poHtíkailag többszínű, az úttörő- és KlSZ-szeUemben nevelt és nevelkedett, helyi és megyei, a régi beidegződésektől szabadulni nem tudó és nem is akaró, gittrágó kosztümösöktől. Büszkeségre ad okot egy kisvárosban alakuló állandó színháztársulat, annak intézményesített formákba öntött létrehozása. De mi lesz vele később? Megbírja a város, a vidék? Ki a célközönség? Kielégíti majd a közönségét? Figyelembe veszi a közönség életkorát? Megcélozza a kisgyerekeket, a serdülőket, a fiatalokat, az időseket, koruknak és elvárásuknak megfelelő előadásokkal? Milyen pénzügyi hátteret biztosítanak a helyi tanácsban? S nem utolsó sorban, a műszakiak és a játszó színészek mindennapjait, életszínvonalát, elvárásait szavatolni tudják? Nagy öröm az első bemutató!!! Folytatás következik, de hogyan?Az első székelyudvarhelyi színházi évad megnyitásánál jelen lehettem én is, nem kis örömömre. Ugyanakkor indult a Csíki Játékszín is, s a gyergyó-szentmiklósi Figurával szülőmegyémnek immáron három hivatalos színházi társulata lett. Merem állítani, romániai szinten akkor még nem volt egyetlen, három magyar társulattal rendelkező megye sem. Öröm, elégtétel, anyanyelvápolás, pezsgő színházi élet reménye - ilyesmik kavarogtak bennem és a székelyföldi emberek legtöbbjében. Most meg a tájolás teljes hiányát tapasztaljuk, csupán a médiából kapunk értesülést, némi hírt a három hargitai", valamint a négy kovásznai", valamint a többi, erdélyi magyar társulat életéről, bemutatóiról, előadásairólA kötetből nemcsak a művészi vetületét olvashatjuk a székelyudvarhelyi színház kezdeti életének, annak sajtóvisszhangjáról, hanem, a színpadon túli, nem túl szívderítő eseményekről, kulisszatitkokról. Merő Béla, mint színházalapító-rendező viszontagságairól is. A helyi, de a központból irányított, bü-I ', II,i 1 , 1, 1 ' 1 I ! .1 1, ''j'lMVi .Egy színházalapítás viszontagságai