Bővebb ismertető
BevezetőTörténelmünk reformkori szellemét és törekvéseit is példázhatja az az egyedülálló kezdeményezés, amely Egyed Antal /1779-1862/ nevéhez fűződik. A nagyműveltségű plébános barátja és pártfogója volt a Perczeleknél Bonyhád-Börzsönben házitani-tósködó Vörösmarty Mihálynak. Tolna megyére vonatkozóan forrás értékűnek számit több mezóvárosról és a vármegyéről készült leírása az 1820-as 30-as évekből. Tíz évvel később Fényes Elek a Tolna megyéről készült munkájában érezhetően támaszkodott Egyed megállapításaira és adataira.Több, mint érdekes, hogy a kor minél hitelesebb jellemzőinek leírásához 1829-ben az adat- és ismeretgyüjtésnek 22 pontból álló kérdőivét dolgozta ki. A vármegye minden községébe elküldött kérdésekre az előljáróknak tellett válaszolniuk.eA kérdések témaköre arra utal, hogy Egyed a megyére vonatkozóan nagyobb lélegzetű, átfogó összegzésre készült A lakosság településenkénti rétegződésétől kezdve a jövedelmi források kutatásán át az idősek és fiatalok kedvea időtöltéséig jól átgondoltak voltak a kérdések. A tudatos kérdésszer-kesztéat és gyűjtőmunkát bizonyító kezdeményezés ismeretében meglepő tény, hogy egész életében érintetlenül hagyta a hatalmas anyagot.A jelen kiadás sem arra vállalkozik, hogy ezt a munkát elvégezze, hanem részben többre, részben kevesebbre.Többre, mert célunk közre adni a Tolna megyei levéltárban meglévő teljes anyagot, bár ez a hiányzó válaszok miatt a korabeli felmérésnek mintegy a fele.Kevesebb is, mert a sokféle lehetséges szempont közül csak néhányat kiragadva végeztünk elemzés és részben összegzést, ami a mellékletekkel együtt is csak mintegy jelzi a megközelítés módszerét, ugyanakkor nyitva hagyja a másféle vizsgálódás és feldolgozás lehetőségeit.A kötetben rövid összefoglalót adunk még Egyed Antal életútjáról és munkásságáról, tisztelgő megemlékezésül.