Egyház [antikvár]

Tisztelt Olvasó!A templomépítés a vallási közösségek jogos belső Igényére adott válasz, amely egyúttal a valódi közösségépítés lehetősége is. Mert mit ér az épület, ha egyes emberek lézengenek csak benne, de nincs Igazi élő közössége? Ezért mondhatjuk, hogy a templomépítés közösségépítés is, az ország valódi erőforrásainak gyarapítása, erősítése.Egy új templom építésének vagy éppen a régi megújításának fontos üzenete van: azt jelezzük vele, hogy ott, ahová a templomot építjük vagy ahol az omladozó régit felújítjuk, ott mi otthon vagyunk, ott van a hazánk, az a szülőföldünk, az a ml egyházi közösségünk, ott éljük meg a hitünket, ott neveljük fel a gyerekeinket, ott akarunk élni és azt akarjuk, hogy az utódaink is ott éljenek. És akkor legyen meg mindenünk, ami a teljes élethez szükséges. A templomra pedig szükség van a teljes élethez.Talán Szent István király óta nem volt olyan Időszaka hazánk történelmének, amikor ennyi új templom épült, Illetve régi templom újult volna meg, mint a polgári kormányzás 2010-es kezdete óta. Miért is tartja ez a kormány olyan fontosnak a templomépítést? Mert a templom az életnek az a nélkülözhetetlen színtere, ahol a látószögünk kitágul, ahonnan többet látunk és értünk meg az életünkből és a világból, mint a hétköznapokban, otthon vagy a munkahelyünkön: a felettünk magasodó templomból jobban látjuk azt, hogy honnan jövünk, és azt is, hogy hová tartunk. Hová tart a családunk, a közösségünk, a nemzetünk. Kellenek ezek az erős falak, amelyek felfelé viszik a tekintetünket és amelyek megtartanak, nem engednek talajt veszíteni, sodródni, feloldódni, eltűnni.Ahhoz, hogy újjáépítsük Magyarországot, a közösségeinket kell megerősítenünk. Újrakezdés, újjáépítés pedig nincs összefogás, áldozat nélkül. Áldozat nélkül viszont nincs valódi siker, nincs győzelem, nincs eredmény. Ha van, akkor ezt úgy hívjuk a templomban: áldás. Áldozatunkhoz, munkánkhoz egymásra támaszkodva, de leginkább onnan felülről kapunk erőt és így értjük meg, hogy érdemes akarnunk, érdemes tennünk. így válunk igazán érdemesekké magunk is az áldozatra és az áldásra egyaránt.Magyarország Alaptörvényében kimondtuk, hogy elítéljük a diktatúra személyiséget megsemmisítő, a valódi értékeket tagadó, azokat leromboló évtizedeit, amelyek az egyént kiszolgáltatottá, magányossá tették, s a széthulló, reményvesztett magyar társadalmat és annak tagjait kiszolgáltatták a hatalom kénye-kedvének. A nemzetet megtartó hagyományainkat, jelképekeinket, ünnepeinket, hőseinket megtagadva, elrabolva hamis ideológiát erőltetettek nemzetünkre.Magyarországon ma mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadon válassza meg vallási vagy egyéb meggyőződését, és vallásának gyakorlásával, szertartásainak, hagyományainak megtartásával akár egyénileg, akár másokkal együtt, nyilvánosan vagy a magánéletben gyakorolja a hitét. Azt is kimondhatjuk, hogy ma valamennyi vallási közösség szabadon működhet. Nem csak az az alkotmányossági kritérium valósul meg, amely szerint az állam és az egyház különváltan működik, hanem megjelenik az együttműködés megkerülhetetlen lehe-Balog Zoltánemberi erőforrások minisztere