Egymás terhét hordozzuk [antikvár]

Hálaadás a Biblia-tanulmányozó és teherhordozó l<özösségért Isten kegyeLmébőL negyedszázada, 1992. november 21-én újraéledt a TiszántúLon is a Református Nőszövetség, amelyet 1950-ben beszüntettek. A Debreceni Református KoLlégium dísztermében megalakult közösség címert Is választott magának. A kör közepén a kinyitott Szentírás látható, benne a vezérigét jelölő Igehellyel: Gal 6,2. Az elmúlt huszonöt évben ennek a szimbolikának a jegyében szervezte és élte mindennapjait a tiszántúli nőszövetség. Egyrészt kialakította azt a Biblia-tanulmányo-zó közösséget, amelynek a berekfürdői Megbékélés Házában rendezett Bibliaiskola-sorozat jelentette a gerincét. Ennek kialakítása a szerint a minta szerint zajlott, amit a két korszak közötti kontinuitást képviselő egykori konventi leánytitkár, Szécsi Andrásné Emma néni örökített át a II. világháború utáni évekből. A református nőszövetségi munka elveit kidolgozó Makkai Sándor professzor instrukciói is új értelmet nyertek, aki 1944-ben így fogalmazta meg a nőszövetségi munka értelmét és lényegét: „A Nő-szövetséget nem mi teremtjijk meg, mint valami egyesületet, hanem csak felébresztjük és megelevenítjük, mint Isten kegyelméből már meglevőt Miután a gyülekezet tagozata, nem lehet más célja, mint magának az egyháznak csakhogy ezt a célt az önálló, felnőtt női személyiségek sajátos módján munkálja. Nem akar egyebet, mint igazi női egyháztagokat. Krisztus tanúit. Egymás testvéri segítségével kiformált evangéliumi női életekkel, női módon akar bizonyságot tenni Krisztus Dr. Fekete Károly püspök ií >i >i>i I Hálaadás a Bihlia-tanuhnáuyozó és teherhordozó közösségért