Együttélés és kirekesztés [antikvár]

Bevezető Winkler Ernő nagykanizsai főrabbi szerint a zsidóságnak kettős története van: egy külső, amely a zsidó közösséget körülvevő társadalom és kor viszonyait tükrözi, úgy, ahogy az a zsidóságra hatott. Ha ez a történet „sűrű", vagyis eseményekben gazdag, akkor az általában üldözést, szenvedést és kirekesztést jelent. A zsidóság belső története pedig saját kultúrtörténetével azonos. Az e kötetben található dokumentumgyűjtemény a történtek okán kénytelen jórészt az előbbiből meríteni. Eimek ellenére könyvünk nem holocaust kiadványnak készült. Azt a célt tűzte maga elé, hogy a közölt történeti források segítségével keresztmetszetet nyújtson a korszak zsidó és nemzsidó együttéléséből Zala megyében, 1919 őszétől a második vüágháború végéig. Az ismertetett dokumentumok reményeink szerint bepillantást engednek a korabeli Zala megye gazdasági és társadalmi viszonyaiba, benne a zsidóság helyével és szerepével. Bemutatják a közélet kapcsolódási pontjait, a politika és a hatalom viszonyrendszerét. A vészkorszak dokumentálásával is azt a mechanizmust kívántuk illusztrálni, amely a kor magyar társadalmát és intézményeit jellemezte. Ugyanakkor ez a kép természetesen nem személytelen, sorsok és életutak bontakoznak ki a közölt forrásokból. A kötet elején található tanulmányban megkíséreltük összefoglalni a zalai zsidóság demográfiai, gazdasági, kulturális jellemzőit, valamint a feléjük irányuló politikai akarat motivációit. Igyekeztünk rámutatni azokra a magyar társadalomban látensen meglévő antiszemita vonásokra és tendenciákra is, melyek a korszakban megfigyelhetők voltak, illetve arra, ahogy ezek a változó politikai viszonyok között a felszüire törhettek. Részletesen kitértünk a zsidótörvények zalai fogadtatására és a háborús évek eseményeire, majd a holocaust előzményeire és lefolyására. Megpróbáltunk - elsősorban a dokumentumok tükrében - választ keresni a legnehezebb kérdések egyikére: a korabeli magyar társadalom és a holocaust viszonyára. A tanulmány szóhasználatát illetően fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a „zsidó" kifejezés esetenként a kor szemléletét tükrözve, nemcsak a zsidó vallású-akat, hanem a kikeresztelkedetteket is magában foglalja. A történeti elemzést és a dokumentumokat a korabeli népszámlálásokból vett összefoglaló statisztikai adatsorok egészítik ki. Kötetünk dokumentumai elsősorban a Zala Megyei Levéltárban található forrásokra épülnek, kisebb részben a korabeli helyi sajtó és könyvészet anyagát öleli fel, de részleteket olvashatunk városi képviselőtestületi, vármegyei közgyűlési.