Életem hajnala... [antikvár]

Néhány napja kért meg a szerző, hogy írjak előszót könyvéhez. Azt hiszem Nagy Kálmán könyvéhez előszót írni most, karácsony táján lehet igazán. A Szerző írja, "tizenhárom éves koromig olyan Baranya megyei kis faluban éltem, melynek lélekszáma nem érte el a háromszáz főt. Mindenki ismert mindenkit, ezért a gyermeknevelés problémáinak megoldásában szinte mindenki valamilyen formában besegített a hivatalos nevelőknek és a szülőknek. Főleg nevelőim mindent megtettek azért, hogy a trianoni igazságtalanságot megértessék velünk, és felkészítsenek óriási sérelmünk orvoslására. Tanítóm olyan magyart nevelt belőle, aki gondolkodás nélkül a Hazáért mindent megtett. Hittanárom vallásos nevelésemről gondoskodott, Istenfélő, emberszerető embert faragott belőlem. Megtanított arra, hogy kell jót cselekedni és azt mindennap gyakorolni..." A könyv főhőse ilyen értékek birtokában indult neki az életnek. Az olvasó úgy gondolná, hogy aki ezeknek az értékeknek akar megfelelni élete során, azt nem érheti baj. De a könyv főhőse olyan világba született, ahol a haza- és emberszeretet nem számított értéknek, hanem aki ezen értékek szellemében akart élni, azt az üldözöttek közé taszították...