ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola évkönyv az 1996/97. iskolai évről [antikvár]

Trefort Ágoston múlt századi történelmünk korszakos jelentőségű művelődéspolitikusa. Politikai pályafutása még a reformkorban indul, 1848-ban államtitkár, 1872-től haláláig tizenhat éven keresztül Magyarország kultuszminisztere. 1817. február 17-én született Homonnán /Zemplén/, iskolai tanulmányait ötévesen kezdi. .Az iskolában állandóan félelmetes lárma hangzott, és kevés tanulás, de annál több ütleg járta. Rám tekintettel voltak a tanítók, és nemcsak hogy egyáltalán nem kaptam fenyítést, de én lettem az első eminens" - emlékezik vissza később önéletrajzában. Homonnáról Eperjesre került, s itt is a kitűnők között van a szörnyű bánásmód ellenére is. Innen 1829-ben a jobb hírű sátoraljaújhelyi piarista gimnáziumba íratják át. Tizenkét-tizenhárom évesen hallatlan szorgalomról tesz tanúbizonyságot: nyáron minden nap már reggel négy órakor a könyvek mellett voltam, télen pedig gyakran fél éjszakát tanultam ". Itt találkozik először a helyi, illetve a nagypolitikával; a diákok lelkesen hallgatják Kossuth beszédeit, s érdeklődéssel követik az 1830-as francia és lengyel forradalom eseményeit. Szülei halála után Pestre kerül, és az egyetemen folytat jogi tanulmányokat. A kor tanulmányi lehetőségei és saját szorgalma eredményeképpen már 19 éves korában befejezi az egyetemet. Addigra már a magyar és a német nyelv mellett kitűnően ismeri a latint, a szlovákot, s eredetiben olvassa a kor európai tudományos és irodalmi műveit franciául, angolul és olaszul. Ekkor kezd utazgatni, s a külföldön jelentkező kortárs gondolatok hazai közvetítőjévé válik. Hazaérkezve rövidesen bekapcsolódik a reformkori közéletbe. A politikában a Széchenyi-Deák-Eötvös nevével fémjelezhető vonalhoz tartozik. A reformok, s nem a forradalom híve. Az előbbi győzelmétől várja a magyar haza jövőjét, s ezért vállal államtitkári pozíciót 1848 tavaszán a Klauzál Gábor által vezetett földművelési, ipari és kereskedelmi minisztériumban. A szabadságharc kitörése után Eötvös Józseffel együtt önkéntes száműzetésbe vonul külföldre, amikor látja, hogy lehetetlenné válik a királyi udvarral való megegyezés. Csak a szabadságharc leverése után, 1850 végén tér vissza hazájába, s a nemzeti gyász éveit csendes visszavonultságban tölti birtokán gazdálkodva, családjának élve. A társadalmi és politikai élet pezsgésének megindulásával a 60-as évek elején Trefortot újra a küzdők első sorában találjuk. 1860-ban Békés megye alispánja, majd országgyűlési képviselővé választják. 1867-ben a kiegyezés után az Andrássy-kormányban Trefort sógora és meghitt barátja, báró Eötvös József lesz a vallás- és közoktatásügyi miniszter. Annak halála után folytatta az elkezdett életművet, s 1872- től haláláig, 1888-ig volt több kormánynak vallás- és közoktatásügyi minisztere. Miniszteri tevékenységét a közoktatás minden ágának együttes fejlesztésének szándéka jellemzi. Népiskolák százai épülnek, különösen sok az elmaradott nemzetiségi vidékeken azzal a nem titkolt céllal, hogy elősegítsék a magyar nyelv tanulását. Különösen sokat tesz a lányok oktatásának fejlesztéséért, azonos szintre akarva hozni nevelésüket a fiúkéval. Nem kis gondot fordít a tanítóképzésre is. Az ipari szakoktatás kifejlesztése egyértelműen Trefort érdeme.