Emberfaragó idők [antikvár]

Előszó Igen, nem érdemes vitatkozni. Itt van a globalizáció és itt is fog maradni velünk, az egész világban, sőt még tovább fogja magát terjeszteni, erősíteni. Percenként, amikor akarjuk, egy kattintással, tájékozódunk, hogy mi történik a bolygónk másik oldalán, világvárosok felhőkarcoló szobáiban, termeiben; tibeti, andoki fennsíkokon, dél-amerikai és középafrikai őserdőkben. Látunk más népeket, hogyan élnek, és akikkel ha akarunk, ugyanabban a percben beszélgethetünk, társaloghatunk! Ezeknek az észrevételével, népünk, társadalmunk, a most serdülő és a jövő nemzedékeink saját hazánkban, ugyanúgy, mint a világ legtöbb országában, ki vagyunk téve a veszélynek, hogy feladjuk, elfelejtjük, sőt sokszor nem is vállaljuk, saját és szülőföldünk történelmét, sajátosságaival, hagyományaival. Saját, térségünk, tágabb hazánk értékeivel, amelyekkel gazdagíthatnánk a világ más népeinek rólunk való tudását is. Azokkal az értékekkel, amelyek hozzájárulhatnának egy szebb, jobb, igazságosabb világ megteremtéséhez bolygónk összes népe számára. Ezekkel a gondolatokkal, szeretném legnagyobb elismerésemet kifejezni, gratulációmat itt átadni Fericsán Kálmánnak, sok-sok éves munkájának eredményéért... Szívvel remélem, hogy tanulmányát, könyvét, sokan közöttünk olvasni fogják, hogy gazdagítsuk saját magunkat, térségünket, tágabb közös hazánk dicsőségére és nem utoljára, hogy hozzájárulhassunk mindnyájunk bolygójának világörökségéhez.