Emlékbeszéd Sir William Thomson, Lord Kelvin k. tag fölött [antikvár]

Részlet: Mélyen tisztelt Akadémia! Kegyeletes, szép szokása Akadémiánknak, hogy elköltözött tagjai emlékezetét összes ülése színe előtt eleveníti fel és emlékbeszéd kiadásával örökíti meg. Nem teszi és nem is teheti azonban ezt meg teljesen egyformán belső és külső tagjaira nézve: mert míg magának a tudománynak hazája nincs, lévén hona az emberiséglakta egész világ, addig minden egyes tudósnak megvan a maga szűkebb vagy tágabb hazája és e körülmény nem közömbös tényező e kegyeletes kötelesség teljesítésénél. Hazája szülte a tudóst; ez élteti, táplálja; ennek népe között folynak le élete napjai, ennek levegőjét szívja, ennek talajába vert gyökereiből meríti munkaerejét, ezzel éri el sikereit s majdan ennek hantja fedi be pihenésre tért testét.