Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára [antikvár]

Merk ZsuzsaA BAJÁT MÜZEUM ÖTVEN ÉVEA bajai múzeum 50 éves fennállását ünnepelte 1987-ben, s a kerek évforduló az ünneplés külsőségei mellett megteremti az igényt és az alkalmat is az intézmény történetének, s az ehhez szorosan hozzátartozó előzményeknek, az alapításig vezető évtizedes küzdelmeknek az áttekintésére is.A bajai niiizeum születése, fejlődése része annak a folyamatnak, mely a magyar múzeumügy egészére jellemző, s elválaszthatatlan azoktól a történelmi körülményektől, melyek nemcsak Észak-Bácska, hanem az annak sorsát tükröző múzeum életét is meghatározták.A nemzet múzeumát 1802-ben alapították Pesten. Vidéken elsősorban a megyei központokban a kiegyezést követő és a millennium körüli időszakot nevezhetjük a múzeumalapítások korának, s ehhez, a számszerű növekedés tekintetében, csak az 1945 utáni évek mérhetők. A legterméketlenebb szakasz a két világháború közötti, nagyon kevés múzeumot szerveznek, s a bajai ezen kevesek közül való, s ebben a létrejöttét megelőző megvalósulatlan múzeumteremtő szándékolc is szerepet játszottak.A múzeumok alapításának időbelisége mellett keletkezési módjukat vizsgálva lényegében két jellemző formát figyelhetünk meg. Az egyik magángyűjteményekre épült; a másik egyletek, társulatok, leggyakrabban közadakozásból összegyűjtött anyagára. Ez utóbbi esetben azok a társulatok, múzeumi egyletek játszottak nagy szerepet, amelyek egy szűkebb földrajzi egység legtöbb esetben egy megye történetét kutatták, s a tudományos munka mellett a tárgyi emlékek összegyűjtését is feladatuknak tartották. Mindkét mód megfigyelhető a bajai múzeum megteremtésében, illetve az elvetélt kísérletekben.Múzeumunk történetét kutatva figyeltünk fel elsősorban a korai kezdemények miatt a bajai gimnáziumban létrehozott gyűjteményre.^ A filológiai és művelődéstörténeti, valamint természettani múzeum elsősorban az oktató-nevelő munkát szolgálta. A reprodukciók, antik szobrok gipszmásolatai a tananyag szemlé-tetése érdekében kerültek a ,,múzeumba", a szót pusztán gyűjtemény értelemben használták, de a pénz- és éremgyűjtemény tudatos gyarapításában a kulturális értékőrzés gondolata is megtalálható. Ennek anyaga elsősorban adományokkal szaporodott. Az értesítőkben az ajándékozóknak mondott köszönetek hangsúlyozták, hogy ,,összesítve és rendezve bizonyosan nagyobb értéket tulajdo-nítánd e kincseknek a világ, mint elszórva egyeseknél, kik talán éveken át nem veszik elő azokat szekrényeikből.Az iskolában összegyűlt anyag már túllépte a magángyűjtemény kereteit, de csak szűk közösség számára tette lehetővé megtekintését. A kis múzevmiban nem a helyi jellegzetességek tárgyakban megőrzött értéke kajita a fő hangsúlyt, hanem az egyetemes kulturális értékek tanításban felhasználható volta.