Emlékkönyv Mező András tiszteletére [antikvár]

„Amihez jogot érzett: a Mindenség. Amit megvalósított: A MINDENSÉG, MAGYARUL." Szécsi Margit Bevezető 2009. december 4-én konferenciát rendeztünk a 70 éves Mező András tiszteletére. Az ünnepelt azonban már nem lehetett közöttünk, mint ahogyan közel hét éve, 2003. december 31-én bekövetkezett halála óta tanszéke, munkatársai, tanítványai, a magyar névtudomány képviselői emlékét őrizve, hagyatékát továbbvive, de nélküle folytatják tevékenységüket. Csekély vígaszunk, hogy tíz éwel korábban, 60. születésnapjára igazi örömünnepet szervezhettünk. Ott ültek a teremben életének részesei: a család, a barátok, a nyelvészkollégák, a gyerekkori játszótárs, az első tanító, a szűkebb és tágabb szülőföld küldöttei és a tanítványok. A 60 éves köszöntés ünnepi beszédének utolsó sora az volt: „Tíz év múlva, veled, ugyanitt." A mostani konferencia azonban már csak emlékülés lehetett 2004-ben a Mező Andrást alapító szerkesztőként jegyző Névtani Értesítő 21. száma köszöntő, ünnepi kötetként jelent meg, „s átérezve az ünnepelt munkásságának jelentőségét, kedves barátságának, szeretetének viszonzási igényét, 86 kutató, többségében magyar névtanos tisztelgett benne egy-egy tanulmánynyal" (Hajdú Mihály). 2010 decemberében már kevesebben emlékezhettünk Mező Andrásra, az ön-elvű magyar onomatológia elkötelezettjére, a helynévkutatás teoretikusára és pragmatikus művelőjére. Kiss Jenő akadémikus az alábbi szavakkal idézte föl a tudóst és az embert: „Az utóbbi évtizedek magyar névtani kutatásában neki és Hajdú Miskának kiemelkedő szerep jutott. Soha nem volt annyi lelkes művelője a magyar névtannak, soha nem volt olyan sokszínű, jól szervezett, publikációs lehetőségekkel megáldott s széles körökben is ismertté, népszerűvé vált tudományterület a névtan, soha olyan mértékben nem volt jelen a nevek világa az egyetemi és főiskolai oktatásban, és soha nem mutatkozott akkora közérdeklődés a tulajdonnevekkel összefüggő kérdések iránt, mint ami lett, ami van elsősorban éppen Miska és Bandi áldozatos tevékenységének köszönhetően. Ez tudománytörténeti tény!