Eötvös Loránd Tudományegyetem Radnóti Miklós Gyakorlóiskola évkönyv 1996-1997 [antikvár]

Az iskola pedagógiai programjáról Az 1980-as évek végén sok vita előzte meg az iskolaszerkezet-váltást az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában. Miért merült fel egyáltalán ennek szükségessége? 12 évfolyamos iskola lévén láttuk azokat a problémákat, melyek a 10-18 éves korosztály tanításában mutatkoztak. A 10-14 évesek egységes tanterv szerinti tanítása azt eredményezte, hogy az olvasni is nehezen tudó általános iskolás teljesen leszakadt társaitól, ugyanakkor az intellektuális érdeklődésű gyermekek nem szokták meg a tanulást, a munkát, mert a megkövetelhető ismeretanyagot minden erőfeszítés nélkül elsajátították. A 14-18 éves korosztálynak az általános iskolában egyszer már megtanítottakat magasabb szinten ugyan, de ismét okítottuk a gimnáziumban. A sok esetben felesleges ismétlések által eltékozolt idő és az egyes tárgyak túl részletes, maximalista tantervei, valamint a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáinak technikáira való felkészítés a heti kötelező óraszámok túlzott növekedéséhez vezetett. Látható volt, hogy a gyerekek túlterhelése mellett sok az üresjárat, esetenként rossz az időkihasználás. Sok töprengés, vita után ekkor döntöttünk úgy, hogy a középiskolai évek széthúzásával, a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével, a rokontárgyak tanterveinek összehangolásával készítjük el gyakorlóiskolánk tanterveit. Hallatlanul fontosnak tartottuk és tartjuk nevelési feladataink megfogalmazását és gyakorlati megvalósítását. Ez annál inkább is lényeges, mivel tantervi programjaink átadása révén az az ország számos iskolájában a miénkhez hasonló koncepció szerint történik az egyes tárgyak tanítása. A 12 év 4+2+4+2 éves kis szakaszokra osztható. Nevezhetjük 4+8 vagy 6+6 évesnek is a felosztást. A lényeg a tartalomban van. A 6-10 éves korosztály, a 10-12 évesek, a 12-18 évesek számára milyen nevelési feladatokat oldunk meg az iskolai munkában.