Bővebb ismertető
Részlet a tartalomból:
"A város növény- és állatvilága a település sajátos fekvése következtében, területéhez és lélekszámához képest fajokban szokatlanul gazdag. Ennek magyarázata a korábban már említett geológiai és geomorfológiai okokban keresendő. Az északi területek nyílt és zárt mész-kősziklagyepei, a város nyugati határában húzódó lösz borította agyagdombok, a Duna-ártér folyami hordaléka és öntéstalajai különböző jellegű élőhelyek, ezért más és más biocönózisoknak - élőlényegyütteseknek - adnak otthont. Szerencsére Érd sajátos településszerkezete [következtében sok helyütt megőrizte az eredeti, természeteshez közel álló természeti képét, a természetes vegetáció — növényvilág - megőrzése szempontjából a város századfordulótól meginduló, sajátos fejlődése döntő jelentőségűnek bizonyult. A korábban juhlegeltetésre [használt sovány gyepeket, kisebb-nagyobb erdőfoltokkal borított domboldalakat és lejtőket !felparcellázták, a kialakított telkek közötti úthálózatot pedig, általában hagyományos méretű [10-12 méter széles utcákra és ezek hajdani forgalmát összegyűjtő, majd harmadával szélesebb (ilyen például a Kossuth Lajos utca) főutakra tervezték. A második világháborút követő években a város gyors ütemben gyarapodva félszázezres kertvárossá alakult. A meglévő !utcák azonban kis forgalmuk miatt vagy földutak maradtak vagy csupán, középső, kétsávos !szakaszukat aszfaltozták le. Az egy méter széles járdák és az aszfaltozott úttestek közötti, néhol 2-3 méter széles sávok nagyon sok helyen hitelesen megőrizték az egykori növényzet képet, egyben élő-, búvó- vagy költőhelyet jelentettek a sajátos állatvilágnak is. | Hasonlóan sok helyütt az eredeti növényvilág arculatát őrzi a két vasútvonal szegélyvegetációja. Szerencsére a parcellázás csak részben érintette a mára már teljesen körbeépített Fundoklia-völgyet, hasonlóan jobbára elkerülte a Vincelléri-erdő és a Hamzsabégi erdő Érdhez tartozó darabkáit. Megkímélte a Magaspart Duna felőli oldalát, a Kakukkhegy lejtőit, valamint a védőgát és a Duna közötti árteret..."