Erdély [antikvár]

Részlet:Hittük volna-e 1989 nyarán, hogy a halhatatlannak tartott Ceausescu alig néhány hónap múlva vérbe fagyva fekszik egy dél-romániai kisváros kaszárnyájának udvarán? Hittük volna-e, hogy a forradalmat követő nagy összeborulás után jön Marosvásárhely fekete márciusa és Sütő András fél szemével fizet magyarságáért? Hittük volna-e, hogy az anyaországnak hitt Magyar Köztársaságban rosszindulatú hivatalnokok kénye-kedve szerint alakul a szülőföldjüket fájó szívvel maguk mögött hagyó erdélyi tízezrek sorsa?Hittük volna-e, hogy eljön egy december ötödike, amikor a magyar miniszterelnök minden energiáját bevetve kampányol határon túli nemzettársai ellen? S hittük volna-e , hogy eljön az idő, amikor az otthonuktól elszakadt, de maguknak immár új életet teremtett erdélyiek legfőbb beszédtémája a visszatérés, a hazatérés lesz?Változnak az idők. A nagyhatalmú budapesti médiában lassan meginog a székelyföldi ökrös szekér szánalmas és hamis mítosza. Csigalassúsággal ugyn, de omladozni kezd a tudatlanság félelmetes fala.