Erdély régiségei és történelmi emlékei [antikvár]

E munka első kiadása „Erdély Régiségei" cím alatt látott napvilágot. Most midőn második kiadását nyújtom tisztelt olvasóimnak, kötelességemnek tartom keletkezése körülményeiről elmondani, hogy míg egy részről a tudomány embereit tájékoztatom, más részről kijelölöm a szempontot, melyből a tárgyat felvettem. Hazám történelme megírásával foglalkozva, feladatomul tűztem ki a volt a csatatereket, s őseink által védett és ostromolt várakat a helyszínen tanulmányozni: e gondolat adta e munka eszméjét, s már amikor 1847-ben „Erdély Statistikáját" kiadtam, ígéretet tettem, hogy építészeti emlékeink statisztikáját és történetét szintén hozni fogom. Erre 1848-an június 8-án a magyar minisztérium statisztikai hivatalához hivatván, s onnan az erdélyi hadsereg historiographjává küldve le, alkalmam nyílt Erdélyt szélére-hosszára össze-vissza utazhatni, mely utazásaim közt minden érintett várat, várromot, és csatateret vizsgálat alá vettem, de mint gondolható, az akkori csatazaj közepette, nem vizsgálhattam olyan nyugalommal, melyet ily tanulmányozás megkívánt volna. Mégis köszönhetek ezen időknek annyit, hogy legalább topográfiai ismeretet szerezhettem, amit azért is megkívántam említeni, hogy megjegyezhessem, miszerint a leírások nagy része ez időből való.