Erdély-Székelyföld - Székelyföld képi autonómiája [antikvár]

Előszó Székelyföld képi autonómiája A szókép - képi autonómia - Váradi Péter Pál Magyar Örökség-díjas fotográfus és az irodalmár Lőwey Lilla szerzőpáros Székelyföld ezer pillanata című kiállításának megalkotása momentumaiban villant belém. Az így megfogamzott gondolat egy pillanat műve volt, de a tény megállapítása, hogy tudniillik a két társult alkotó megteremtette Székelyföld képi-irodalmi autonómiáját, majdnem két egész évtized megfigyeléseire alapozódott, a szerzőknek arra a mélyen elkötelezett, szenvedélyes és gyönyörűséges küzdelmére, ahogyan és amilyen „zsákmányszerzéssel" évenként, változó évszakonként és akár időváltozásonként is a fotográfus szemével bejárták és beláttatták Székelyföld fizi-kai-földrajzi térségeit, többnyire folyóméterekre bontva feltérképezték azt, s e közben az irodalmi érzékenységű házastárs-asszony, Lőwey Lilla végigpásztázta a magyar irodalom, a székely-magyar népköltészet egészét és a gondo-lati-hangulati hasonlóságokat érzékelve férje. Pali művészi fotói mellé pászí-totta ezt a gazdag választékot. Az erdélyi származású - Nagyvárad, Szováta -, a dunántúli Veszprémben letelepedett szerzőpáros székelyföldi alkotóházát a Hargita egyik romantikus hegytömbjének hajlatában, Parajd fölött a Gyergyói-medence látóhegyén, a Bucsinban építette fel, hogy fizikai értelemben is azonosulhassanak a kutatott térséggel. Erre épül rá az a szellemi kötődés, amely az egész táj értékeihez és szépségeihez köti őket. Ennek az Erdély-azonosulásnak vannak más szintjei és elágazásai is. Eladdig, hogy ha úgy érzik, akkor nemcsak a meglévőt, a megtalálhatót térképezik fel, hanem utánanéznek a Bodzamező fölötti Tatárhavas Erdély gyepűjét védelmező vára romjainak, az 1848-ban még védelemre használt sáncoknak, a fotográfus bejárja és azonosítja azokat a helyeket a Kelemen-havasokban, a Görgény völgyében, amelyek Wass Albert műveinek szereplői és ihletői. Ezek csak kiemelt példák abból a képi és írásos tárházból, amelyet eddigi huszonnyolc fotóalbumukban és a Székelyföld 1000 pillanata nevű kiállításuk képanyagával, írott szövegével összehoztak. Saját szavaimmal élve Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla eddig megteremtette Székelyföld és Erdély egy részének - Kalotaszegnek - képi autonómiáját. Az olvasó asztalára és ennek lelki szemei elé helyezett új albumukkal, a képekben megteremtett autonómiával majdnem két és félszáz oldalon, 47 térképabroszon művészi fotókkal és képmagyarázatokkal jelenítik meg Székelyföldet, ennek autonóm gyökereit és tradícióit. Monumentális vállalkozás ez, amely azt sejteti, hogy kitartó, szenvedéllyel és művészi elkötelezettséggel végzett munkásságuk kiterjed Erdély más térségeire is. Akik tudni akarják, hogy kik vagyunk, mik vagyunk, honnan jöttünk és merre tartunk, tekintsék meg a nyitott képeskönyvet, kalandozzanak a térképek kínálta utakon képzeletben és valóságban, lapozzanak bele a Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla honismereti albumaiba, és ezekben olyan honra lelnek, amelynek természeti és emberi értékeit kötelességünk megtartani, együtt tartani, lakhatóságát testi és lelki mivoltában is megőrizni, önállóságát és a maga meg-ejtően szép másságát megtartani. Sepsiszentgyörgy, 2010. április 15. üylvester Lajos író, közíró, a Háromszék című napilap szerkesztője