Erdélyi magyar civil évkönyv 2014 [antikvár]

Civil dolgaink Érdemes eljátszani a gondolattal: mennyire jól működő, mennyire egészséges az a társadalom, ahol a civil szféra leereszt, rosszul vagy nehézkesen működik? A civil szféra jellemzői közismerten az önálló közösségi „ügyintézés", a közéleti aktivitás, a közösségépítés és közösségi rekreáció. Mindez egy sajátosan értelmezett önkifejezés, a közösségi „tenni akarás" jegyében. Ha tehát a civilek világában a közösségi felelősségvállalás terén gondok mutatkoznak, akkor a magyarázatot és persze az okot - és személy szerint erre gondolok - valamilyen társadalmi helyzetre adott válaszként értelmezve nem önmagában a civil világban, nem egyedül és kizárólagosan a civilek körében kell keresni. Ez a gondolat természetesen nem ok nélkül merül fel: erdélyi magyar civil szféránkról több olyan dolgozat, elemzés látott napvilágot az utóbbi időben, amelyek üzenete: civil házunk táján valami nem működik (jól). A Civil Fórum lap 2013/3-as számában foglalkoztunk civil szféránk helyzetével, és egyik következtetésünk az volt: igen sok az alvó szervezet. Az olyan civil vállalkozás, amely jogilag/papíron létezik, a gyakorlatban nem vagy alig. Az okokkal is foglalkoztunk - természetesen a sajtó eszközeivel. Idei CivilEvkönyvmAi témaválasztását ez az előzmény határozta meg. Civil szervezeti vezetőként, de politikai folyamatok elemzőjeként is vallom: mindenképpen többet kell(ene) tudni erről a helyzetről, alaposabb elemzésre van szükség annál, amire egy-két sajtócikk keretében mutatkozik lehetőség. Hiszen helyi közösségekben, főleg szórványban a civil szervezetek jelentik nemzeti, közösségi megmaradásunk legfontosabb tényezőjét, ők szervezik azokat a rendezvényeket, amelyek a helyi etnikus megmaradás elengedhetetlen feltételeit jelentik. Tehet-e ebben a vonatkozásban egy évkönyv valamit? Közvetlenül nem, közvetve igen. Az évkönyv egy évente megjelenő, adatokat, eseményeket megörökítő, de kommentárokat és tanulmányokat is magában foglaló kiadvány. A szerkesztői szándék szerint magas színvonalú, tudományos elemzések is helyt kapnak a kötetben - ez esetben az egész kötet tudományos dolgozatokból áll. Fiatal, húszas éveik közepén, harmincas éveik elején járó kutatókat szólítottunk meg, pontosabban, kértünk tőlük dolgozatot az évkönyv számára. Az lett volna az igazi, ha kutatásokat rendelhettünk volna meg - de ettől távol állunk. Ezért kész munkákat válogattunk be a kötetbe Székely Tünde kolléganőmmel, aki a kötet társszerkesztője. Több potenciális szerzőt megszólítottunk- tízen szerepelnek a megjelenő kötetben. Ez alkalommal lemondtunk az anyaországi szerzőkről, mert úgy ítéljük meg, a kisebbségi civil szférára jellemző gondok számukra nem azok, vagy másként azok. Viszont dolgozatot kértünk felvidéki, délvidéki és kárpátaljai fiatal kutatóktól is, hogy az Erdélyre fókuszált képet valamennyire kiegészítsük. Nem törekedtünk teljességre. Aki tematikai szempontból veszi számba a kötet dolgozatait, az igenis jöhet fontos javaslatokkal, elvárással: mi minden hiányzik ebből az összeállításból. Szerkesztőként arra figyelmezek inkább, ami benne van, amit mutat az évkönyv. Az összeállt kötet egyrészt fiatal kutatók csoportos bemutatkozása, másrészt azt bizonyítja, hogy igenis folynak kutatások, megjelent egy fiatal kutatói generáció, és ezekre a fiatalokra jobban oda kell figyelni. És azokra az intézményekre, ahol a kutatások megvalósultak. Reményeink szerint ezekben a műhelyekben további munkák születnek a (közel)jövőben. Köszönjük a szerzőknek, hogy dolgozataikat rendelkezésünkre bocsájtották. És köszönjük a Bethlen Gábor Alapnak, hogy támogatta a 20l4-es Civil Évkönyv megjelenését. Kolozsvár, 2014 decembere Bodó Barna