Erdélyi városképek [antikvár]

Az erdélyi városok - magyar városok; hordozói egy ragyogó multnak, beszélő kövei egy letűnt ezerév álmainak, sok küzdelemnek, harcnak, dicsőségnek és mementói egy nagy nemzeti tragédia beteljesülésének. Számomra sokkal többet jelentenek, mint bárki másnak Csonka-Magyarországon. Színterei voltak az ifjúkor első ragyogó napsugarának, az érett férfikor komoly küzdelmeinek és a nemzeti katasztrófánkat kisérő lelki megrendülésnek. Minél jobban távolodom tőlük térben és időben, annál haragosabb lánggal ég a lelkemben forró és soha el nem halványuló emléküknek a fénye; a rájuk való visszaemlékezés csodásan zengő muzsikája annál mélyebben rázza meg bensőmnek minden húrját. Szép és hazafias gondolat volt megírni és könyvbe foglalni az erdélyi magyar városok múltját és jelenét. Megmutatni, hogy mik voltak egykor, és mivé váltak ma, a művész erejével felfedni arcuk legrejtettebb vonásait, amelyek változatlanul a régieknek tűnnek fel és mégis lassan-lassan szent nemzeti hagyományok kriptájává alakulnak át. Még ma is ott dereng rajtuk az ezeréves magyar szellemiség világossága. Lelkük mélyén ma is még magyarok, mert amit az idők hosszú évszázadok alatt beléjük leheltek, azt semmiféle erőszakkal egyik napról a másikra megsemmisíteni nem lehet. E könyvnek sorai nemcsak a multat idézik és nemcsak azok számára hoznak komoly és nagy lelki megindulást, akik valamikor maguk is élték e városok életét, hanem közelebb hozzák őket az új magyar generáció lelkéhez is, amely, sajnos, ma már csak a történelemből ismeri Erdély ősi földjét; vizét nem ihatta, a levegőjét nem szívhatta, sajátos lelkiségének zamatját csak a történelemből és az irodalmon keresztül érezhette. Ennek az új magyar nemzedéknek nagy szüksége van arra a lelki felfrissülésre, amelyet e könyvből kiáradó ózondús magyar levegő hoz számára. Tudást, erőt, hitet és bizalmat meríthet belőle nagyobb nemzeti célok kitűzésére, súlyosabb feladatok vállalására. A közéletben szereplőknek nincs ma komolyabb kötelességük, mint újból és újból felhívni a figyelmét az ifjabb generációnak arra, hogy a trianoni határokon túl három és félmillió magyar testvérünk folytat élet-halálharcot nemzeti élete megmaradásáért, s hogy ezt a küzdelmet csak akkor állhatja végig, ha a másik kilencmillió magyar történeti szolidaritását a háta mögött érzi. Erről beszélnek e könyv lapjai. Budapest, 1935 szeptember havában. Bethlen István.