Erdélyi városok [antikvár]

Részlet: Arad Arad / Arad Erdély déli kapujának is nevezett Arad valójában még a Partium része. Az egykori Arad vármegye székhelye fontos összekötő kapocs volt Erdély, a déli országok és Magyarország között. A vármegye területén - a honfoglalás után - Ajtony épített itt ki szinte önálló birodalmat. Függetlenedni akart I. (Szent) István hatalmától, így államalapító királyunk sereget küldött ellene. A véres csatában Csanád legyőzte a lázadót, aki meg is halt a csatatéren. A királysághoz csatolt vármegye első ispánja lehetett Urod (vagy Orod), akinek nevéből származtatják Arad nevét. A feltételezett első ősi település és vár néhány kilométerrel az egykori Öthalom helyén állhatott. Itt ült össze - többek között - az 1131-es véres aradi országgyűlés. A tatárok 1241-ben elpusztították. Az újjáépült város viszonylag hamar talpra állt (hála a kereskedelemben betöltött szerepének), és 1388-ban már mezőváros. 1452 körül alapult Új-Arad, amely azután fokozatosan átvette az ősi település szerepét. Dózsa György hadai 1514-ben feldúlják. Fontos változást hozott az 1551-es év, mikor a törökök elfoglalták. Néhány évre rá elpusztult a addigi vár, és további fejlődésnek indult Új-Arad; a törökök új várat is emeltek. 1688-ban sikerült végleg kiűzni a törököket. Mai, csillag alakú süllyesztett modern várát már a Habsburgok építették 1783-ban. Ekkor Arad fontos védelmi feladattal bírt a déli határ közelében. (Épp emiatt azonban építési tilalmat vezettek be, nehogy a város ránőj-jön a várra. Még Arad elköltöztetése is felmerült.) 1834-től szabad királyi város. A 48-as szabadságharc után itt végezték ki a magyar vértanúkat; ezzel örökre bevésődött a város neve a történelmünkbe. A viharos időkben 10 napig fővárosi rangot kapott a város. Ma a város fontos dél-romániai régióközpont. A Maros-parti város jelentős közlekedési és ipari gócpont. (Az ipar fejlődése már a kiegyezés után elindult.) Legfontosabb látnivalói a vár, az aradi vértanúk emlékműve, az 1704-ben épült minorita templom. A kultúrpalota az alföldi szecesszió értékes példája; 1913-ban készült el. A közigazgatási palota (ma városháza) a flamand újreneszánsz és a késő középkori városházák stílusát eleveníti fel; 1827-ben készült el, Pékár Ferenc tervei alapján. Az 1818-as régi színházban még Petőfi Sándor is játszott -ez volt Délkelet-Európa egyik legrégebbi kőszín-háza. Az új (ma Állami) Színház 1874-ben épült. A Neumann-palota sokáig a város legnagyobb épülete volt. Az aradi vértanúk emlékművét Trianon után eltávolították, ám 2004 óta a Megbékélés parkjában újra fel lett állítva. Aradon született Tóth Árpád költő.