Bővebb ismertető
A történeti Nógrád táji természeti szerkezete épp oly színes, mint az itt élő népesség sokat, de még mindig nem eleget vizsgált ruházata és szokásai. Az ember világa változatos, mint a termelő tevékenysége, és a termelésben a mindennapokban használt tárgyai, eszközei. Természet, társadalom, ember természetes láncolatot alkot itt is. Ez a korábban, a társadalmi kutatók egynémelyikénél már megjelent összefüggés nem tudott a szükséges mélységekig hatni, nem vált a kutatásmódszertani gyakorlatban általánossá. Ha csak a tudományoknak, a specializálódásban végbemenő erőre kapásának korai szakaszára érvényesnek jellemezzük az összefüggés lanyha gyakorlatát, talán még érthetőnek is nevezhetjük az ebből kialakult helyzetet. A szakmai ismeret, a tudás gazdagodása azonban megállíthatatlan folyamat. E szakadatlan mozgás újabb szintre érve kiköveteli az ember korlátainak megléte mellett, a teljes világra-figyelés eszméjének érvényesülését, a több szempontúság egyidejű gyakorlatát. Érdemes tehát a fenti - az összefüggéseket nem mellőzendő - elv érvényesülésére törekednünk. E szándék megvalósulásának mikéntje olvasható a továbbiakban. Nógrádot négy, egybekapcsolódó, de mégis egymástól elkülöníthető természeti egység alkotja. A nógrádi medencének a Cserhát dombosabb részétől a vulkánikus eredetű Medves fennsíkig felölelő tájegységet nevezzük. Az ember a terület természeti kincsekben gazdag világát a múlt századtól jól aknázta ki saját érdekeinek előtérbe helyezésével. Ez a vidék elsősorban bányászkodásáról, iparáról nevezetes. Az Ipoly völgy - cca 30 km-es távban a folyó mindkét partján - a mezőgazdasági művelés: a kertészet és állattartás, a búzatermelés magas színvonalú otthona, a kis, a közép és nagybirtokon egyaránt.