Esztergom [antikvár]

Részlet a könyvből: "A Duna-táj szélesen hömpölygő ősi ártereiben, a folyam könnyebben átjárható kanyarulatában, a Garam torkolatával szemben emelkedő sziklás magaslaton, az alatta és körülötte elterülő szigeteken, s a környék barlangjaiban megtelepedett és egymást követő népek évezredeken át építgették Esztergom város talaját. A Duna kanyarulata, a Garam torkolata, az Ipoly közelsége, s főképpen a várhelynek alkalmas magaslat előnyös védelmi, ellenőrzési, közlekedési és kereskedelmi lehetőségeket biztosított az itt letelepedők számára. Az Esztergom városnév a középkori latin Strigonium magyar változata, mely a Duna görög nevének, az Ister-nek és a Garam latin nevének, a Granus-nak a város földrajzi helyzetéből eredő összetétele. A Várhegyről és környékéről a múzeumokba került őskori kerámia- és fémeszközök jól szemléltetik az őskor emberének kultikus és gazdasági életét. A kelták azal törzsének a Kr. előtti és utáni évszázadok folyamán egyik központi települési helye Esztergom térsége volt. A gyermekkorában elhunyt Solva hercegnőnek a település nevét viselő, az apja által állított fehérmárvány sírköve bizonyság arra, hogy az azal princeps székhelye Esztergom volt."