Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1749-1755 [antikvár]

BevezetésEsztergom szabad királyi város 1749 és 1755 között készült jegyzőkönyveinekregesztái az előző időszak, az 1712-1748 közötti évek jegyzőkönyvi regesztáinakfolytatását képezik.1 A város vezetése az előző esztendőkben megszokott rend szerint zajlott. A város teljes jogú polgárainak gyűlése, a külső tanács továbbra is ülésezett, évente általában három-négyszer gyűlt össze a fontosabb ügyek, mint például a városi tisztújítás vagy az adókivetés megbeszélésére. A belső tanács azonbanfolyamatosan működött, hiszen a város legfontosabb döntéseit továbbra is itt hozták meg.2 A Helytartótanács 1754. május 2-án értesítette a várost a királynő rendeletéről, amely szerint a külső tanács tagjainak száma a jövőben huszonnégy fő, abelső tanács létszáma pedig a bíróval együtt összesen tíz fő lehet. A városban felkellett állítani a polgárok választott községét, amely negyven főből állt, és mindenévben részt vett a tisztújításokon, illetve a nagyobb város életét és gazdaságát érintő események tárgyalásán.3 A következő évi tisztújításon tehát a külső tanácsbanlévő három üres helyet nem töltötték be, és addig nem választottak új tagot, amíg aszükséges huszonnégy főt el nem érte a tanács létszáma. A belső tanácsban 1754-ben megüresedett két helyet nem töltötték be, így a tanács létszáma már az 1755.évi tisztújításon elérte a kívánt tíz főt. A város élén a bíró állt, a tárgyalt időszakbanCampion János, majd az ő 1749. július 29-én bekövetkezett halála után GánóczyIstván, Szilcz József és Pomházi Mátyás töltötte be ezt a tisztet. A városi tisztújítások során a város vezetése és a polgárság közti ellentétek is napirendre kerültek.Az 1754. évi tisztújítást ezért nem is sikerült megtartani.4 A polgárság a legtöbbpanaszt Gánóczy István szenátor személye ellen emelte. Az ügy kivizsgálása után aMagyar Kamara Gánóczy István szenátort megerősítette hivatalában, megtiltotta az