Európai iskolás mesterek a székesfehérvári gyűjteményekben [antikvár]

Európai Iskolás mesterek a székesfehérvári gyűjteményekben A székesfehérvári képzőművészeti gyűjtemények - Szent István Király Múzeum és Városi Képtár, Deák-Gyűjtemény - születéséről és kialakulásáról nemrégiben Kovalovszky Márta írt tanulmányt („Micimackó kuckója", Mozgó Világ, 1999. 3. sz.), ezért most nem szükséges a történetet föleleveníteni. Elég annyi, hogy a múzeum a hatvanas évtized közepétől kezdte gyűjteni, elsősorban kortárs művészek alkotásait, nem feledkezve meg a közvetlen előzményekről sem. A később - a nyolcvanas évek közepén megalakuló, majd a kilencvenes években tovább bővülő -Városi Képtár Deák Dénes műgyűjtő eleve szélesebb merítésű és az előző századfordulóig visszanyúló hagyatékát fogadta be. A két gyűjtemény állandó kiállításai - az Arany János utcai Budenz-házban a Szent István Király Múzeum Ybl Gyűjteménye, a Megyeház utcában IJj Magyar Képtára, illetve az Oskola utcai Városi Képtár - a városlakóknak és az idelátogató idegeneknek lényegében fölvázolják a huszadik századi magyar művészet képének csaknem egészét. Nem kevés büszkeséggel (ugyanakkor persze sajnálkozva és sóhajtozva) tesszük hozzá, hogy a két intézmény raktáraiban ma már több mint kétszer annyi műtárgy gyűlt össze, mint amennyi az állandó kiállítások falain elfér. így adódott a két gyűjtemény kurátorainak - Szűcs Erzsébetnek, Kovalovszky Mártának és Kovács Péternek - az az ötlete, hogy a rejtett kincsekből időnként közös bemutatókat kellene rendezni. Most, első alkalommal az Európai Iskola mestereit mutatjuk be. A kiállításra kerülő anyag válogatásakor figyelembe vettük mindazokat, akik tagjai voltak az iskolának és azokat is, akik csak kiállítottak velük, de nem mondtunk le az „Elvont művészek"