Bővebb ismertető
Előszó2012-ben ünnepli Tatabánya Megyei Jogú Város várossá nyilvánításának 65. évfordulóját. Az 1894-ben ide települt szénbányászat működésének szinte az első percétől kezdve, nemcsak ipari objektumokat létesített, hanem az egyre növekvő lakosság kiszolgálását is szolgáló intézményeket is létrehozta. A termelés beindulását követően gyorsan felépült a későbbi várost alkotó három nagyközség, Bánhida, Alsógalla, Felsőgalla nagyközségek mellé Tatabánya község, majd az kezdeti ideiglenes kis" templom és kis kórház helyett 2012-ben a Szent István templom és a Bányakórház. Ezeket követte aztán a városi lét további feltételeit jelentő oktatási, kereskedelmi, kulturális hálózat fokozatos, de gyors kiépítése, amely aztán a városi, sőt megyei jogú városi rang elérését eredményezte. A száz éve működő, kezdetben a bányászathoz szervezetileg is szorosan kötődő, majd egyre lazuló, de soha meg nem szűnő kapcsolatban lévő templom és kórház száz évére emlékezi ez a kis kön}^^, amelyeket a tatabányai bányászat részének tekintünk. Nagy örömünkre a templomban és a kórházban szolgálók közül is igen sokan így éreznek, vállalják bányászkötődésüket, ápolják hagyományainkat.A tatabányai bányászat minden bányáját valamilyen szempontból kiemelkedőnek tekinthetjük, gondoljunk csak az I. aknára, ahonnan 1896. december 23-án kigördült az első csille szén, vagy a Csordakúti aknára, amellyel először lépett ki a termelés a tatabányai medencéből és megvalósította a szén és bauxit együttes termelése révén az ikertermé-kes bányászatot.