Évkönyv 1993-96 [antikvár]

30 éves az iskolánk!Az évforduló tiszteletére újra megjelentetjük évkönyvünket, amely a 14. iskolatörténeti kiadványunk. Az előző évek gyakorlatának megfelelően elsősorban gazdasági okokból, kétévente adjuk közre az iskolánk belő életét - ha szűk keresztmetszetben is, de reményeink szerint az átélő és a külső érdeklődő számára egyaránt újszerűen és élményszerűen - bemutató dokumentumot.Az iskolai évkönyv megjelentetése nem csupán hagyomány és az eddigi folyamatosság kötelezettsége számunkra, hanem igény is, annak igénye, hogy újra és újra bemutatkozhassunk. Az egyes kiadványok között eltelt időszakban ugyanis mindig történik annyi említésre méltó és megörökítésre érdemes, amennyi megtölt egy évkönyvet.Minden tanteremben egy darabka történelem zajlik, melynek szereplői a tanárok és a diákok. És ez még csak a tanóra! Mennyi esemény, élmény halmozódik fel körülöttünk és bennünk, ami túlmutat a tanórai kereteken!Hogyan is lehetne elképzelni, hogy akár csak jelzésszerűen is, hírt adjunk minden iskolai történésről, eredményről és eredménytelenségről, szándékról és következményről. Meg kell elégednünk évkönyvünkben az iskolai élet egy-egy területéről vett mintavétellel, amely kétségtelenül magában hordozza az esetleges torzítás, a véletlenszerű választás lehetőségét is, de ha a mintavétel elég gyakori és nagyszámú mérőpontról történik, akkor összességében hiteles eredmény várható és az összkép reálisnak mondható. Számításba kell venni azt is, hogy minden évkönyv dokumentum értékű, s mint ilyen, féltétlenül objektív kell legyen. Az összegyűjtött információ, adat, tény, grafikon, táblázat, fotó stb. mellett azonban olyan személyesen átélt eseményeket és élményeket is tartalmaz, amelyek a szubjektum oldaláról rajzolnak képet az iskoláról.Mindezt nem a magyarázkodás, vagy a mentegetőzés miatt említem. Sőt!Azt gondolom, az évkönyv ettől emberi, ettől érdekes és sokszínű. így szólhat emberekről, emberekhez, így adhat tájékoztatást eseményekről, amelyek mindenkinek szólnak, volt bolyais tanárnak, diáknak, szülőnek és a leendő bolyais generációnak egyaránt.Az évkönyv jubileumi alkalomra való megjelentetésével nem rejtett törekvésünk, hogy ezzel is erősítsük az összetartozást a volt és a jelenlegi bolyais tanárok és diákok között, és elősegítsük öregdiákjaink kötődését iskolánkhoz. Megkértünk néhány volt tanítványunkat, hogy a 30 éves évforduló alkalmából mondják el üzenetüket egykori iskolájuknak, a jelenlegi és jövőbeli bolyais generációnak. Az évkönyben megjelenő írások emlékeket idéznek, élményeket rögzítenek, értékelő összegzéseket adnak egy-egy iskolai történésről. Ezeken keresztül azonban mást is, többet is megmutatnak. Rávilágítanak azokra a pedagógiai elgondolásokra, melyek átszövik iskolánk mindennapi működését, amelyek köré elrendezzük tevékenységrendszerünket.Ez a pedagógia épít a szaktanárok és a tanulóközösség önmegvalósítására, a nyitott gondolkodásra, a széles műveltségkép kialakítására, a teljesítmény tiszteletére, a kultúrált együttélés szabályainak betartására és betartatására, a toleranciára és egymás tiszteletére, az önkifejezés és az identitástudat szükségességére.Ez a pedagógiai koncepció és hitvallás ad nekünk eröt ahhoz, hogy az egyre nehezedő külső és belső körülmények között is megőrizze iskolán igényességét a képzés és nevelés terén. Szakmai és pedagógiai programunkat a kor elvárásaihoz igazítva, a társadalom kihívásaira reagálva, de a meglévő értékeket megőrizve és fejlesztve kívánjuk formálni.Az évkönyvben megjelenő írások csak áttételesen, de jelzik a társadalomban és az oktatásban bekövetkező változásokat is. A magyar közoktatás már évek óta arra a fordulatra vár, hogy jobb feltételek közé kerüljön tanár, diák, iskola. A gazdasági helyzet azonban nem teszi lehetővé a nagyobb összegű oktatási ráfordításokat, amitől az oktatás szerkezeti, tartalmi megújítása várható lenne. A közoktatás modernizációjának programja tehát nem a többlet támogatásokkal, hanem egyre inkább a szigorú racionalizálással, az ésszerű megoldások keresésével, a még kiaknázatlan források felkutatásával valósulhat meg országosan és helyi szinten egyaránt.Nehéz a mai pedagógus társadalomnak szembenézni az elkövetkezendő évek elkerülhetetlen intézkedéseivel és ezek következményeivel (iskolák összevonása, esetleges megszüntetése, pedagógus munkanélküliség, a közalkalmazottak alacsony bérszintje, a kötelezően ellátandó óraszám emelése, az osztály és csoportlétszámok minimumszintjének meghatározása, költségvetési megszorítások, stb.) Egyre nehezebb megtalálni azokat az utakat, amelyek a közoktatás egészében jelentkező ellentmondások (modernizáció, tartalmi megújulás, a középiskolai oktatás expanziója -ugyanakkor a működési költségek csökkentése, intézmények átstrukturálódása stb.) feloldásához vezetnek. De egyéb gondok is nehezítik az iskolai munkát.Miközben a tartalmi szabályozás egyes dokumentumai kötelező érvénnyel megjelentek és hatályba léptek (NAT), a bevezetés feltételei késlekednek. Hiányoznak, vagy még erősen vitatott tervezet formájában vannak jelen a kimeneti pontokat meghatározó, vagy legalább körvonalazó alapvető dokumentumok (alapműveltségi vizsgatervezet, érettségi vizsgakoncepció). Késik a közoktatási intézmények egészének működését szabályozó oktatási törvény módosítása is.