"Ez a mi munkánk" 2. [antikvár]

részletPuskás EszterDoboz község határának és belterületének földrajzi neveiDoboz község földrajzi neveinek hagyományáról eddig még nem sokan írtak, ezért arra az elhatározásra jutottam, hogy felkutatom ezeknek a történetét. Amit leírok, azt a ma már idős emberek mesélték el nekem.I. Doboz történeteDoboz község Békés megyében a Kettős-Körös mellett fekszik. Határai: Békés, Sarkad, Békéscsaba és Gyula. A falu elnevezésével kapcsolatban két állításról tudok. Az egyik szerint a falu a nevét az apró, sárga szilváról kapta, amit doboznak neveztek. Itt ugyanis sok szilvát termeltek. A másik állítás azt mondja, hogy a falu környékén nagy erdők voltak, különösen sok tölgyfa, amelynek tokjáról, dobozáról kapta a község a nevét. Hajdan erdők vették körül. Árpád-kori település, mindezt az bizonyítja, hogy 1075-ben már adománylevélben szerepel. A lakosságot nem kötelezték jobbágyi szolgáltatásra, mivel királyi sertéshizlaló hely, lakóinak nagy része pedig királyi kanász volt. Kb. 1635-től Doboz néven szerepel az azelőtt két részből álló település. Egyik része Alsó-Doboz, a másik Felső-Doboz. Az utóbbit 1403-ban említi először egy okmány. Alsó- és Felső-Doboz 1403-tól 1566-ig a gyulai uradalomhoz tartozott.Miután Gyula a törökök kezébe került, Doboz is elvesztette önállóságát. 1685 után elpusztult, majd 1713-ban telepedtek le lakói újra. 1720-tól 1798-ig a falu földesurai a Harruckern család tagjai, illetőleg örökösei voltak. 1798-ban a gróf Wenckheim család birtokába került a község. Egészen 1944. október 4-ig a Wenckheim család uralkodott Dobozon.1944 után megalakult a földosztó bizottság, amelynek feladata volt a gróf által visszahagyott föld, illetve a majorok épületeinek és felszerelésének szétosztása a parasztok között. 1948-ban mintegy 10-15 földhöz juttatott paraszt (név szerint ismert: T. Nagy János, Bagó Károly, Óré István, Gergely Antal) megalakítja az elsőtípusú termelőszövetkezeti csoportot, majd 1949. augusztus 20-án a csoportból termelőszövetkezetet alapítanak. A termelőszövetkezet földterülete 1956-ig 1600 holdra szaporodott, tagjainak száma 200 fölé emelkedett. 1956 után tovább erősödött a termelőszövetkezet, míg 1960. január 11-én a község paraszti lakosságának már 94%-a a termelőszövetkezeti utat választotta. Ekkor a tagok száma 1400 fő, a földterület pedig 7500 hold. Ettől az időponttól kezdve mindjobban erősödik a termelőszövetkezet és ez biztosítja a dolgozó parasztság megélhetését.3