Ezer éve Óbudán [antikvár]

ElőszóA tisztelt Olvasó az Óbudai Szent Péter és Pál Főplébánia jubileumára készült kiadványát tarthatja kezében, mellyel az elmúlt ezer évének kíván emléket állítani.A Képes Krónika 39. fejezetében leírtak szerint Szent István királyunk, a magyar államszervezetet és egyházat építő tevékenységének részeként, 1015-ben alapította meg az Óbudai Társaskáptalant és a Szent Péter templomot. Ez alapján elmondhatjuk, hogy a római kori és a kora középkori emlékeken túl az óbudai kereszténység egyidős az ezeréves magyar kereszténységgel. Az európai mintát követve az állami, ezen belül a közigazgatási intézmények megszervezésében jelentős szerepet vállalt az Egyház, főként azért, mert a társadalomnak nem volt más, írásbeliséggel és jogi képzettséggel rendelkező rétege.A társaskáptalan olyan papi közösség, amely először is az Egyház imádkozó és liturgiát ünneplő testülete. Ezen kívül közvetlenül is akarta szolgálni a társadalmat. Óbudán aközépkorban feladata volt, hogy királyi oklevelet állítson ki, káptalani iskolát működtessen, és magán okiratokat kiállító hiteles helyként is működjön.Imádkozó királyaink és családtagjaik a középkorban Óbudán több szent helyet is létrehoztak. Az István király által emelt szentély után II. Géza király épített impozáns román stílusú, majd Nagy Lajos király emelt gótikus templomot Mindezek elpusztultak a török időben.Népünk sorsában az egyház is osztozott, ezért a középkori emlékekből nem sok maradt, de a kövek beszélnek, saxa loquuntur, ahogy a rómaiak is mondták. Lehet, hogy nem itt, mert a főváros más múzeumaiban is láthatjuk az Óbudán feltárt középkori emlékeket, de a köveken kívül a múltról beszél nekünk minden mű- és kegytárgy.Meglevő értékeink jó része a most is álló barokk templomban és plébánián találhatók. Mindez dicséri a török idők után, itt Óbudán az életet újra elkezdő német ajkú közösség munkáját és az építtető kegyúr, gróf Zichy Miklós és családtagjainak áldozatkészségét.Elődeink az elmúlt ezer évben egymás után többször is, a hit alapjain kultúrát teremtettek. A megsemmisülések után volt hitük és akaraterejük újra kezdeni, újat építeni. Feladatunk mindennek megbecsülése, őrzése és folytatása. Üzenete számunkra, hogy az evangélium világosságát életté kell váltanunk, hogy a krisztusi igazság kultúrateremtő ereje a mai világban is megmutatkozzék.A jubileumi ünnepségsorozat a plébánia 2014. évi búcsúján vette kezdetét, melyet zarándoklatokkal, koncertekkel, kiállítással és előadásokkal színesített, melyeket a jelen könyv foglalja magába.A plébánia nevében szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik jubileumi évünk megrendezését támogatták, és akik a rendezvények szervezésében közreműködtek, és ezzel az utókor számára végzett munkánkat segítették.Köszönetet mondunk az esemény fővédnökeinek, Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érseknek és Tarlós Istvánnak, Budapest főpolgármesterének, valamint Bús Balázsnak, Óbuda polgármesterének.Köszönet a Plébánia munkatársainak, köztük Dr. Tom-kó László diakónusnak.Köszönet az Óbudai Múzeum munkatársainak Dr. Né-pessy Noémi igazgató asszonynak és Viszket Zoltán történésznek a 2015. április 23-án megnyílt, Szent Péter és Pál Főplébánia története címet viselő kiállítás megszervezéséért.Köszönet illeti a könyv grafikai-szerkesztői és nyomdai munkálataiért a Szalézi Nyomdát, név szerint Mák Pétert és Kun Lászlót.És köszönet nem utolsó sorban a kötet szerzőinek, Dr. Barna Gábornak, Kanyó Ferencnek, Dr. Kovács Zoltánnak, Dr. Lipp Mónikának, Papp Tímeának, Dr. SimonKatalinnak, Tóth Zsuzsannának szerkesztőinek, Dr. Simon Katalinnak és Vindus Melindának, akiknek szakértelme nélkül ez a kiadvány nem jöhetett volna létre.A kötetben a tanulmányok történeti sorrendben követik egymást és mutatják be Óbuda katolikus múltját és emlékeit. A templom történeti összefoglalójáról az Óbudai Múzeum kiállításhoz kapcsolódó kiadványban olvashatnak Dr. Simon Katalin tollából.Tercsi Zoltán plébános