Bővebb ismertető
Baranya megye rendőrfőkapitánya, országos viszonylatban is egyedülálló vállalkozásának, rendészettörténeti "sorozatának" újabb - immáron hatodik - kötetét veheti kézbe az érdeklődő.
A legázolt és elfojtott 1956-os forradalmat követően, a rendőrség újjászervezése a "belrend" egyik legsürgősebb feladatává lépett elő. A szakmai szempontok és követelmények helyett - e téren a rendészettörténet számos analógiát tud felmutatni -, ismét a megbízhatóság került előtérbe, s lett a "kiválasztás" szinte kizárólagos kritériuma. /A korszaknak nevet adó Kádár János megfogalmazásában: "... őrmestertől felfelé legyen a vezetők 95 %- a munkás."/.
A szerző, a szervezés és a "rend" helyreállításának folyamatát országos és baranyai példákon keresztül, "reprezentatív" dokumentumokkal alátámasztva mutatja be. Külön érdeklődésre tarthatnak számot az 1956. november 4-ét követő hetek, hónapok rendőri jelentései, melyek a közhangulatot - annak természetéből fakadóan - helyenként egészen szélsőséges formákban tükrözik. Tárgyilagos képet kapunk a karhatalom dicstelen decemberi szerepéről, az ún. "vörös zászlós tüntetések" biztosításáról, az erő/szak/ demonstrálásáról és a "sortüzek" körülményeiről is.