Fél évszázad [antikvár]

Köszöntő Egy csendes évforduló alkalmából nyújtjuk át ezt a könyvet mindazoknak, akik olvassák és szeretik lapunkat. Sokan közülük már fél évszázada hűséges előfizetőink. A könyv oldalai emlékeztetnek, történelmi időket elevenítenek fel. Egy lap fél évszázados munkája tele van küzdelmekkel, útkereséssel, változásokkal, de eredményekkel és örömökkel is. Fél évszázada, amikor a háború már elkerülte Baranyát, 1944 decemberében jelent meg lapelődünk, az Új Dunántúl. Szerkesztőinek szándéka szerint hivatott volt segíteni a megye lakóit a sebek begyógyításában, az élet, a munka megindításában. Együtt akart élni az emberek gondjaival, örömeivel, tudósítani arról, ami előre visz a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődésben, kitekintést nyújtani az országra, a világra. A fél évszázada szerény példányszámban és külsőben megjelent Új Dunántúlt változó tartalommal, mind nagyobb terjedelemben, egyre szebb külsőben követték utódai, a Dunántúli Napló, az Új Dunántúli Napló, növekvő példányszámmal. A lap munkatársai ott voltak, ahol a megye életében fontos események történtek, arra törekedtek, hogy az alkotót, a gazdagító ember munkáját, kezdeményezéseit mutassák be, képet adjanak a politikai viszonyokról, a társadalmi rendszer változásairól, de mindenekelőtt az emberről. Amikor e könyvben visszatekintünk a múltba, nem értékelni akarunk, ez a történészek feladata, a teljesség sem lehet itt a célunk, csupán a bepillantás a történésekbe kollégáink munkáival, akikre emlékezünk, akiket ismerünk, tisztelünk és akiknek írásait szakmailag ma is példásnak tekintjük. A fél évszázad tapasztalatai köteleznek is. Köteleznek arra, hogy munkánkat hozzáértéssel, elkötelezettséggel végezzük, megőrizzük olvasóink megbecsülését és ragaszkodását lapunkhoz. 1996. március Az Új Dunántúli Napló Szerkesztősége