Ferencvárosi Kalendárium 2015 [antikvár]

ElőszóAzokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk."(Széchenyi István)A Ferencvárosi Kalendárium 10 éves, 2005-ben indította útjára László György azzal a célkitűzéssel, hogy a kerület lakóinak olvasmányos, érdekes, a múltat és a jelent ismertető olyan könyvet adjon kezébe, amely sok részletben olvasható, bármikor elővehető és lassan lokálpatriótává teszi az olvasót."Nagy vállalkozás egy több száz éves hagyományra visszatekintő műfajt feleleveníteni a mai világban. A kalendárium elsődleges feladata az idő múlásának jelzése volt. A 15-16. századig visszavezethető műfaj szerepe ma már nyilvánvalóan nem lehet olyan meghatározó, mint régebben, amikor a gyerekek a kalendáriumból és az imádságos könyvből tanultak meg olvasni, mert ezek szinte minden családnál kéznél voltak.Az idő múlására, a 2012-ben 220. születésnapját ünneplő Ferencváros múltjára, a jelenben is meglévő múltbeli értékeire azonban a Ferencvárosi Kalendárium ma is felhívhatja a figyelmet, hogy otthon érezze magát minden ferencvárosi, ismerje a városrész jelenét és múltját egyaránt, arra késztetve minden kedves évek, évtizedek óta itt élő ferencvárosi olvasót, hogy elinduljon egy képzeletbeli utazáson, melynek eredményeként rábukkanhat, mit is jelent ez a tíz év számára.Mit jelent számomra belelapozni a Ferencvárosi Kalendáriumba, mit jelent maga Ferencváros? Talán a Mester utcai házat, amelyben születésem óta élek, melyben a mai Fáy Szakközépiskola jogelődjeként működőfőgimnázium első igazgatója volt a dédnagyapám? Talán az 1956-os, a ház pincéjében átvirrasztott éjszakákat? Talán az iskolát, ahol fózsef Attila két évig tanult, és ahova én is járhattam? Talán a körfolyosón játékkal töltött délutánokat, a közös meccshallgatásokat, amikor a ház lakóival együtt drukkoltunk a Fradinak? Talán a piacot, ahol mindenki mindenkit ismert, ami igazi közösségi térként azóta is nagyon hiányzik? Életünk fontos eseményei, az esküvőm, gyermekeim születésének, keresztelésének, tanulmányainak helyszínei itt, Ferencvárosban. A sok-sok segítség, amit egymásnak nyújtottunk mi, ferencvárosi emberek, azt a fajta semmi máshoz nem hasonlítható segítőkészséget, ami még a semmiből is képes adni, ha egy másik ember rászorul. Csupa emlék, lenyomat, nyomunkat őrző helyszín, kő. Igen, a hazánk, az otthonunk, ahogy a költő Radnóti is mondja: s az iskolába menvén, a járda peremén, / hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én, ím itt e kő". Igen, ez a kő, mely összeköt múltat és jelent. És így nyer számomra új értelmezést a mottóul választott Széchenyi-idézet is. A kő, mely egyszerre jelenti a legyőzendő akadályt és az otthont. S így nyer az üzenet is kettős értelmet. Köszönet mindazoknak, akik fontosnak tartják a lokálpatrióta szellem erősítését, s ehhez képesek minden akadályt legyőzni; és felhívás mindannyiunk számára azoknak a bizonyos lenyomatoknak, köveknek a felkutatására, amelyekből bizton építhetjük meg életünk lépcsőit".Sikeres felfedezést kívánok minden Ferencvárosinak! Boldog születésnapot FerencvárosiKalendárium! , Kallay Gabornéalpolgármester