Fodor-Tóth Aladár Zeneiskola 90 éve [antikvár]

Terézváros zeneiskolája 90 éves. Épp három emberöltő telt el azóta, hogy Fodor Ernő megalapította magánintézetét. Egymást váltó rendszerek bukkantak fel és enyésztek el, de zeneiskolánk, talán a művészet varázserejét híva segítségül, túlélte őket és fejlődött. Miénk lett, terézvárosiaké. Ki tudja megmondani, hány ezer kisdiák vette itt kezébe először a vonót, emelte ajkához a sípot, nyújtóztatta lábát a zongora pedálja után, hogy néhány év után már biztos kezekkel szaladjanak ujjai a billentyűkön és húrokon? Hány száz pedagógus igazgatta türelemmel azokat az ujjakat? Ez a könyv talán erre is válaszol. Magában rejti a választ az élet nagy, misztikus kérdéseire, hogy mitől vagyunk emberek, magyarok, terézvárosiak. Zene nélkül biztosan nem volnánk azok. Zeneiskolánk nélkül csak lakosság volnánk itt, Terézvárosban. A közösség örömét és fájdalmát átérző, azért tenni akaró polgárok aligha. Düledező házaink között kell, hogy legyen egy belülről fényt árasztó palota: a mi Zeneiskolánk.