Bővebb ismertető
Földes Ferenc Gimnázium Évkönyv
2010
Veres Pál igazgató
Kedves Olvasó!
Egy iskola nem a falak, az épület, a padok, a táblák, hanem a szellemiség, ami a napokká, évekké összefolyó pillanatok múló egymásutániságában tükröződik, de valójában csak a múltba visszatekintve látható, illetve leginkább a lélekben és az agyban érzékelhető. Főként a nyugalom, a kiszámíthatóság hiányzik a mostani korból, az emberi értékek közül számos veszni látszik, és mindennapjainkban gyakran megszenvedjük mindezek hatását. Pedig az eredményes, sikeres alkotómunkának pontosan ezek lennének az alapvető feltételei. Éppen ilyenkor a legfontosabb, hogy egy iskolának legyen szellemisége, értékrendje és legyenek hagyományai. A gyakran változó, nem is mindig előremutató szabályozások, pedagógiai divatok esetleges káros következményeit csak ezekkel lehet kompenzálni vagy kivédeni. Ez nem jelenti azt, hogy bezárkózunk, magunkba fordulunk, hanem nyitottaknak kell lennünk továbbra is minden újra, hiszen ez viszi előre a világot, de mindig támaszkodhatunk, sőt támaszkodnunk kell az időtálló értékekre, az iskola szellemiségére. így haladhatunk továbbra is abba a jó irányba, amelyet ezek az állandó értékek mutatnak számunkra, ám minden évben számot kell vetnünk, vajon sikerült-e?
A számvetés része ez az évkönyv is. Hagyomány, hiszen már a nyolcadik az évenként kiadott évkönyvek sorában.
Idén is felkértünk egy hajdani diákot, hogy írjon az évkönyvbe, emlékezzen az itt eltöltött évekre, az iskolára. Nagy örömünkre Dr. Lakatos István akadémikus vállalkozott erre a feladatra, aki a 2009-es Konferencianapon nagy sikerű előadást tartott iskolánkban. Hálásan köszönjük a nagyszerű írást, ugyanakkor őszinte szeretettel és tisztelettel kívánunk további sok sikert, jó egészséget!
Bán Judit tavalyi évkönyvben megjelent, hagyományteremtőnek szánt írása után most Bacsó András, 2009-ban érettségizett, kémiából az OKTV-n 3. helyezést elért diákunk emlékezik a diákéveire, köszönetet mond az iskolának, tanáraínak, bátorítja a mostani diákokat.
Végzős osztályaink fiatalos, vidám hangvételű írásokkal villantják fel gimnáziumi élményeiket. A diákok fényképei megőrzik az arcvonásokat, és a szemekben ott van a vágyak, a remények, az ígéretek csillogása. Bízom benne, hogy évek múltán is örömmel forgatják majd ezt a könyvet a benne szereplők!
Csokorba gyűjtöttük az elmúlt év eseményeit, eredményeit, szép pillanatait. A kötet terjedelme is mutatja, hogy ezekben nem volt hiány. Egy kívülálló számára is érzékelhető az iskola sokszínű élete, a diákok számára biztosított lehetőségek gazdagsága. Több fontos eseményről, rendezvényről bővebben is beszámolunk.
Tudjuk, lehetetlen teljesen objektív mérleget készíteni, időt kell hagynunk a letisztulásra, hogy az elménk rendezze emlékeinket, és képesek legyünk az értékítéletre. Ám a letisztulási folyamat során el is veszíthetünk sok kisebb-nagyobb elemet, érdektelenné váló részletet. Az évkönyv segít majd pontosabban emlékezni. Évek múlva, ha elővesszük, megelevenedik a múlt, a fiatalság, ami erőt adhat a mindennapok nehézségeinek, az évek terhének könnyebb elviseléséhez.
Felmutatva ezt a könyvet cáfolhatjuk a korunkra sajnos oly jellemző túlzottan pesszimista véleményeket, amelyek áUalában az oktatást és iskolánkat is gyakran érik, és sikerül meggyőznünk a kétkedőket is. Remélem, eljön ismét az az idő, amikor őszintén tudunk örülni minden sikernek, eredménynek, és az értékek jelentik a példát, nem a botrányos szenzációk!
Az évkönyv lehetőséget ad a megemlékezésre és a köszöntésre is. Hagyományosan az évkönyvben köszöntjük az ebben a tanévben és ebben a naptári évben kerek életkort elért volt kollégáinkat, Abonyi Ildikó, Szepessy Zoltánné, Tóth Bertalanné tanárnőket, Nagy-Peti Zoltán, Osgyání Zoltán, Sallai Lajos, Szabados Rudolf tanár urakat. Hosszú életet, jó egészséget, sok boldogságot kívánunk!
Szeretném megköszönni mindazok munkáját, akik aktívan vettek részt az évkönyv létrehozásában, külön köszönöm Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet igazgatóhelyettes asszony szerkesztői tevékenységét.
Jó szívvel ajánlom ezt az évkönyvet mindenki számára, aki valamilyen módon részese a Földes Ferenc Gimnázium jelenének, múltjának, és esetleg jövőjének, valamint természetesen minden kedves érdeklődőnek.
Miskolc, 2010. tavaszán