Források Debrecen újkori történetéből [antikvár]

Rácz István: ElőszóA pátensek, instrukciók és statutumok a kései feudalizmusban a ' jellegzetes forrástípusok közé sorolhatók. A felhívások, az utasítások és a helyi jellegű jogszabályok a maguk korában jól kiegészítették az országos törvényeket, s a mai kutatás számára is nagy segítséget nyújtanak.Természetesnek kell tartanunk, hogy a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban Debrecenre vonatkozó Pátensek, instrukciók és statutumok címet viselő állagot alakítottak ki /IV. A. 1011/n./. Mindjárt meg kell azonban állapítani, hogy ez korántsem foglalja magába az összes vonatkozó iratanyagot. A város közgyűlési jegyzőkönyvei /IV. A. 1011/a/, a Conceptusok /IV. A. 101 l/m/ és a Relationes sorozat /IV. A. 1011/k/ bőven kínálják a kiegészítés lehetőségeit.A debreceni pátensek, instrukciók és statutumok anyagából már eddig is több forráspublikáció merített. Ezek közül első helyen kell megemlíteni Kolosvári Sándor - Óváry Kelemen szerkesztésében megjelent Corpus Statutorumot. /Bp. 1892. III. / Ez a máig is alapvető forráspublikáció Debrecenből 78 statutumot közölt, döntően a XVI-XVII. századra vonatkozóan, szórványosabban a következő két évszázadra. Ezt a sort gazdagította Komoróczy György: Hatszázéves Debrecen. Debrecen, 1961. és Uő. szerk. : Hajdú-Bihar megyei olvasókönyv. Debrecen, 1973. kötete is. Most mégis szükségesnek tartjuk, hogy mintavétel jelleggel ismét ráirányítsuk a figyelmet erre a forráscsoportra, mert biztosra vesszük, hogy jóval több témakörben nyújthat alap- vagy kiegészítő fogódzót a kutatás számára, mint ahogyan ez eddig történt. De alaposabb megismerése és felhasználása azért is fontosnak mutatkozik, mert a történetírás jogi érzékenységét élesztgetheti. Aligha vitatható ugyanis, hogy a jog történelemformáló szerepe mindmáig nem kapott kellő hangsúlyt a szakirodalmunkban.Arra a kötet munkatársai nem vállalkozhattak, hogy e kiadványban a pátensek, instrukciók és statutumok összes kutatási lehetőségét számbavegyék. A tematikai csoportosítással azonban ennek jónéhány lehetőségét felvillantják. Ezek amolyan nyomjelzőknek tekinthetők, annak jelzése, hogy a kiválasztott témakörökhöz hasonló kutatási ösvények még számtalan oldalról vághatok a forrásanyagban.Mai tudásunk szerint az első debreceni statutumot már 1552-ben megfogalmazták /legalábbis ez maradt ránk elsőként/, s ezt9