Füzér - Várhegy [antikvár]

Budapestről Gödöllőn keresztül, elhagyva a Gödöllői-dombságot, jobbról az Alföld síksága kísérte végig utunkat, balról pedig az Északi-középhegység tagjai emelkednek a látóhatár fölé. Ezek sorát a Mátra és Bükk után hazánk legészakibb hegysége, a Zempléni-hegység zárja le. Megközelítése két főirányból, Miskolc és Nyíregyháza felől a legkedvezőbb. A Bodrog és Hernád folyók völgye által közrefogott hegységet Tokaj nagyközségnél érjük el. Itt a Bodrog bal partjáig húzódó síkság fölé magasodó Tokaji (Kopasz)-hegy vagy ahogyan ezen a vidéken nevezik, a tokaji Nagy-Kopasz kúpja és a tovább, északkeletre feltünedező kúp és sátor formájú hegyek messziről jelzik, hogy az országnak egy tájképi és természeti értékekben gazdag, változatos vidékére érkeztünk. A hegyvidéket keletről kísérő Bodrog jobb oldalán fölfelé haladva a nagy történelmi múltra visszatekintő Sárospatak után a hegység szélső, mondhatni sarokpontján érjük el Sátoraljaújhely városát, amely a vidék közigazgatási és forgalmi központja is. Innen már - a Hegyközi vasút megszűnése óta - csak országút vezet a Zempléni-hegység csoportjai által közrefogott dimbes-dombos vidék, a Hegyköz medencéjébe, amelynek rejtett északi öblét koronázza a Nagy-Milic hegycsoport előterében emelkedő Várhegy. A Várhegy területét 19,7 hektár kiterjedéssel 1941-ben helyezték a természetvédelem oltalma alá mint országos jelentőségű értéket. A védetté nyilvánítás rövid indoklása: Az V. István korában épült szabálytalan alaprajzú Árpád kori vár pazar kőzsákokból álló vulkáni kúp tetején tájképileg Magyarország szinte páratlan szépségű területet. Védelmét földtani jelentőségén kívül sajátos kárpáti flórája tette szükségessé a komplex tájvédelem keretében. A hegy és környéke fokozottan védett területként része lehet a várhatóan 1981-ben megalakuló Zempléni Tájvédelmi Körzetnek.