Füzérradvány falukönyve [antikvár]

Előszó Füzérradvány község önkormányzata nevében tisztelettel köszöntöm településünk lakóit és az olvasókat abból a megtisztelő alkalomból, hogy kezünkbe vehetjük Füzérradvány falukönyvét. Nagy öröm számomra, hogy benne megismerkedhetünk a község történetével. Nagyon sokan lakják a községet olyanok, akiknek családi gyökerei több évtizedre, esetleg évszázadra visszanyúlnak a falu múltjába. A legrégibb ránk maradt oklevél 1262-ben említi Radowant, s tudjuk, hogy 1270 táján Radvány a pataki erőispánsághoz tartozó királyi birtok volt, majd uradalmi központ lett. A falu történetének leírásában megismerkedhetünk az elmúlt évszázadok helyi eseményeivel. Mindig hittem, hogy amelyik falunak van múltja, annak van jelene és jövője is. Községünket szorgalmas és dolgos emberek lakták és lakják, ezért tölt el bizalommal a jelen és a jövő. Ez a falukönyv bemutatja az itt élt és itt élő emberek küzdelmes sorsát. Van mit tanulni elődeinktől: különösen a szülőföld szeretetét, az iránta érzett felelősséget. Elődeinknek köszönhetjük, hogy ma itt élünk, itt lakunk, itt nevelhetjük gyermekeinket, akik majd tovább ápolják hagyományainkat, kultúránkat, s erősítik az otthonhoz való ragaszkodást. Lokálpatrióta vagyok. Itt születtek őseim, itt születtem én is. A Károlyi-kas-tély árnyékában nőttem fel. Azelőtt a megélhetést nagyon sok családnak a grófi birtok biztosította. A falu lakosságának nagy része a paraszti gazdálkodásból élt, a föld tartotta el a családokat. Magam is paraszti sorból származom, volt lehetőségem megismerni a földműves életformát, párhuzamot tudok vonni az akkori életmód és a jelenlegi megélhetés között. Hála Istennek a régmúlt idők a mai nemzedékek számára már csak történelmet jelentenek. Ezt a történelmet, a helyi hagyományt ismerheti meg az olvasó ebből a könyvből. Bízom abban, hogy gyermekeink e lapok olvasása nyomán büszkék lesznek elődeikre. Hiszen e kötet lapjairól elődeink szólnak hozzánk; szinte látjuk őket, mintha filmkockák peregnének előttünk; a képeken azokat is megidézzük, akik már nincsenek közöttünk. Legyen ez a falutörténeti könyv közös kincse és közös emléke Füzérradvány lakóinak!