Gazdasági-társadalmi viszonyok fő jellemzői Szabolcs, Szatmár és Bereg megyékben 1890-1944 [antikvár]

BEVEZETÉS Azok a közigazgatási egységek, melyeknek gazdasági, társadalmi történetét fo vonásaiban bemutatni kívánjuk, a trianoni békeszerződés előtti Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Bereg és Ung vármegyék területein alakultak ki. Szabolcs vármegye területe 1910-ben 4 637 km^, lakosainak száma 319 818, Szatmár területe 6104 km^, lélekszáma 361 740, Bereg területe 3783 km^, 234 943 lakosa, Ugocsa területe 1213 km^, népessége 91 755 és Ung területe a történeti Magyarországon 3230 km^ és lakosainak száma 162 089 volt.' A békeszerződés Szabolcs megyének 98,5 %-át, Szatmámak 1/4 körüli területét, 28,4 %-át hagyta meg Magyarországnak. Bereg megye régi területéből 12,1 %, Ung megyéből 0,5 % és Ugocsa megyéből pedig 0,1 km^-nyi lakatlan terület maradt magyar fennhatóság alatt. A lakossági veszteség aránya - Bereg megye kivételével - valamivel kisebb volt a területinél. Szabolcs megye lakosságának 98,9 %-a, Szat-mái vármegyének 30,2 %-a és Ung megyének 0,8 % -a maradt meg a trianoni határok között. Bereg megye lakosságából azonban 11,1 %-ot, kevesebbet hagytak meg, mint területéből.^ A magyarországi megyerészeken az 1923. évi 35. tc. alapján a részben megmaradt két beregi (Mezőkaszonyi és Tiszaháti) járás összevonásából létrehozták a Vásárosnaményi járást, és 21 Bereg megyei községet Szatmár megyéhez csatolták, ezzel megszervezték Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített (a továbbiakban k.e.e.) vármegyét Mátészalka székhellyel. E törvény kapcsán Szabolcs megyével egyesitették a megmaradt Ung megyét, illetve a nagykaposi járás két községét, Záhonyt és Győröcskét, Bereg megyéből pedig Szabolcs és Ung k.e.e. megyéhez csatolták Nagylónya, Kislónya, Mátyus és Tiszake-recseny községeket. 1938-1944 között átmenetileg a Vásárosnaményi járást visszacsatolták Bereg inegyéhez. AII. bécsi döntéssel a trianoni békeszerződés előtti' Szatmár megyét teljesen visszaállították, és 1940 yégén Szatmárnémeti lett a megye székhelye. 1945. január l-jével nemzetközi egyezmiények értelmében előbb ideiglenesen, majd a párizsi békekötés után véglegesen is a trianoni határvonalak lettek Magyarországra é:^ényesek. Az 1938-tól bekövetkező ideiglenes változások ellenére, a vizsgáh térségben, 1920—1944 között közigazgatásilag két megyéről kell beszélnünk, Szabolcs és Ung; Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. megyékről.3