Gencsapáti [antikvár]

Kedves Olvasó! Ha Gencsapátit említik, a Szentkút, a néptánc, a húsvéti hímes tojás, az Ördögkő és a kastély biztosan eszünkbe jut Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Gencsapáti múltját-jelenét képekben bemutató kiadvány elején köszönthetem. 22 éve dolgozom itt a Művelődési Ház és Könyvtár vezetőjeként, ahol jó közösségekre és igaz barátokra leltem. Jelenleg Vas megye legnagyobb faluja 1943-ban Nagygencs (korábban Gencs, Németgencs) és Gyöngyösapáti (eredetileg Apáti) közigazgatási egyesítéséből keletkezett. A „gencs" szó török eredetű, kincset jelent, már ez a tény is arra késztetett bennünket, hogy bemutatkozzunk a „Magyarország kincsestára" sorozatban. A község a Kárpát medence közép-nyugati részén, Vas megyében, Szombathelytől északnyugatra, a Gyöngyös patak keleti oldalán terül el. Nyugaton Bucsu és Perenye, északon Gyöngyösfalu és Pusztacsó, keleten Söpte határaival érintkezik. A település már a nagyon korai időktől fogva lakott terület volt, ezt bizonyítják a szórványosan talált őskori kerámiatöredékek, rézkori település felszíni nyomai, ill. az 1941-ben megtalált népvándorlás korából származó csontvázas sír. A Gyöngyös patakot a rómaiak a 111. sz.-ban gáttal szabályozták, így megteremtették a vízi összeköttetést Sárváron át a Rábával. Szintén a római provincia idejéből származik egy oszloptöredék, melyet a későbbi néphagyomány Ördögkőnek nevezett el és legendákkal vett körül. Nagygencset először egy 1288-ban kelt oklevél említi „Villa Gench" néven. A hajdani Gyöngyösapátit 1328-ban említi egy jelentés, melyet a vasvári káptalan készített Károly Róbert részére. Az Apáti várkastélyt a Chemetey család építtette a XVI. század második felében, majd a Széchenyi család az 1820-as években építtette át klasszicista stílusban.