Genius loci-A helyismereti tevékenységről [antikvár]

Bevezetés Hazai könyvtárainlíban több évtizedes múltra tekint vissza a helyismereti tevékenység. Különösen fellendült ez a munka a hatvanas évek elejétől. A lokális információk növekvő jelentőségének felismerésén túl az addigi eredmények és erőfeszítések elismeréseként is felfogható, hogy az 1997. évi CXL. törvény immár kötelező érvénnyel írja elő valamennyi önkormányzati (települési és megyei) könyvtár számára a helyismereti dokumentumok gyűjtését és feltárását. Közismert, hogy más (egyházi, egyetemi, intézményi stb.) könyvtáraink jelentékeny háni/ada is őriz a nemzeti kulturális örökség szerves részét képező lokális kiadványokat. Ujabban, a Nemzeti alaptanterv követelményei nyomán az iskolai könyvtárak számára szintén elkerülhetetlen feladat a lokális információk, dokumentumok kezelése, gondozása. Jó néhány esztendeje a felsőfokú könyvtárosképzés néhány egysége kötelező vagy szabadon választott speciálkollégium keretében a végzős hallgatókat (vagy legalább egy részüket) felkészíti e szolgáltatási ág gyakorlására; pár éve egy tankönyv is napvilágot látott a tárgykörben. Az iskolarendszeren kívüli könyvtáros-képzésben, valamint a megyei könyvtárak által szervezett továbbképzési alkalmakon ugyancsak jelen vannak a helyismereti munka alap-, illetve időszerű kérdései. Segítik a tájékozódást az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének évről évre megrendezett országos konferenciái, valamint a szaksajtó gyarapodó közleményei. Napjainkban, amikor hazánk az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén áll, a helyismereti dokumentumok és információk könyvtári gyűjtésének, feldolgozásának, közvetítésének szerepe új dimenziót kap. A globalizáció szélesen hömpölygő áramlatában a helyi értékek számon tartása, feltárása és a használók rendelkezésére bocsátása fontos eszköze a nemzeti identitás megőrzésének, a patriotizmus elmélyítésének. A tapasztalatok szerint a lokális információk azok, amelyeknek a szolgáltatásával egy-egy megyei, városi, községi, netán intézményi, egyházi, iskolai könyvtár egyedit, sajátosat kínálhat, és a számítógépes hálózatok jóvoltából az elérhetőség technikai feltételei is adva vannak. Mindez szükségessé teszi, hogy a könyvtári szolgáltatások ezen ágának elméleti és módszertani kérdéseivel behatóan, magas szinten foglalkozzunk Ezúttal a könyvtárak helyismereti tevékenységével kapcsolatos korábbi cikkeimből, valamint elméleti igényű recenzióimból állítottam össze a válogatást. A kötet írásai egyaránt érintik e szolgáltatási ágjelentőségét, társadalmi hasznosságát, a gyűjtés és a feltárás sajátosságait, vázolják a magyarországi helyismereti tevékenység fejlődéstörténetét, kitérnek a helyismereti bibliográfia készítésének módszertanára, továbbá a helytörténeti kutatás és a könyvtári munka összefüggéseire. Vagyis a lokális információk, dokumentumok felkutatásának, beszerzésének, kezelésének és közvetítésének alapvető kérdéseit vizsgálják, elemzik - a kiterjedt gyakorlati tapasztalatok birtokában. kkM