Gödöllői Agrártudományi Egyetem Jubileumi Emlékkönyv 1920-1995. I-II. [antikvár]

ELOSZO Egyetemünk hetvenöt éve kezdte életét. Háromnegyed évszázad - alig három emberöltő' - az egyetemek történetében nagyon rövid időnek számít a sok évszázada alapított tudományegyetemek mellett; még a szakegyetemek családjában is az ifjabbak között tartják nyilván azok, akik már a hetedik-nyolcadik nemzedék fiataljait bocsátják szárnyukra. Európai- és világviszonylatban is, hazánkban a mezőgazdaságtan, az elsólc között - 1777-ben vonult be az egyetemi stúdiumok közé, s azóta, harminchárom év megszakítással (az 1850 és 1857, illetve az 1888 és 1914 közötti idó'szakok kivételével) folyik egyetemi keretben mezőgazdasági képzés. Ezért, ha vázlatosan is, de fel kellett tárnunk a múltat, hogy értékelhető' legyen jogelődünk, a Budapesti Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar Me-zó'gazdasági Szakcsoportjának létrejötte és az ott folyó felsó'fokú agrárszakember- és tudósképzés. E Kar születése - az Országgyúlés mindkét házának egyhangú igenlésétől (1912. febmár 1.) a királyi jóváhagyásig (1918. október 23.) majd a törvénybe iktatásig (1920. október 5.) - igen nehéz vajúdásról vall, pedig aligha büszkélkedhet sok egyetem azzal, hogy oly széles társadalmi egyetértéssel és közreműködéssel jött létre, mint Egyetemünk jogelődje. A Kar alapításának javaslatát - az ellenzék különböző csoportjainak nevében - Károlyi Mihály, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) elnöke terjesztette eló' az Országgyúlésen, ahol egyhangú lelkesedéssel szavazták meg, s az a kormány helyeslésével is találkozott. Késó'bb IV. Károly király - utolsó ténykedései között - hagyta jóvá, majd Huszár Károly keresztényszocialista miniszterelnöksége alatt a koalíciós kormány - tagjai között szociáldemokrata, keresztényszocialista és demokrata miniszterek - fogadták el Haller István kultuszminiszter eló'ter-jesztésében. Mindez nyolc évig tartott! Az Osztrák-Magyar Monarchia világhatalom volt, 1912-ben még ereje teljében ragyogott, azután jött a világháború, a forradalom, a trianoni béke - s közben szétesett a Monarchia, összezsugorodott Magyarország, így a javasolt gazdasági egyetemből csupán egy közgazdaságtudományi kar és a tervezett mezó'gazdaságtudományi karból csupán egy szakcsoport lett. Ez a kar azonban „létének kezdetétől célbavette, hogy a külföldi példákat lehetőleg utánozza ", különösen Anglia és Észak-Amerika egyetemeinek követésre méltó példáit a tudomány művelésében, az oktatásban és a tanár-diák kapcsolatban - amint ezt Steinecker Ferenc professzor 1928-ban, a Közgazdák Egyetemi Szövetsége elnökeként és folyóiratának, a Solidaritasnak főszerkesztőjeként Beköszöntőjében hangsúlyozta. Az új karnak e szemléletet hamarosan sikerült valóra váltania, só't, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi